Mit tegyek, ha teherbe esett a barátnőm, de én még nem állok készen?

Én teljesen megértelek, pedig nő vagyok. Soha nem értettem azokat, akik élnek-halnak a gyerekért, nyáladzanak, hogy a legboldogabb, legcsodálatosabb dolog az életben, és egyenesen lenézik azt, aki nem akar.

A helyetekben, főleg a lány helyében (21 éves, könyörgöm) biztos nem vállalnám.

Nagyon egyszerű.

Ő megtartja a gyereket. Te azt tudod eldönteni, hogy egyből elhagyod, és fizeted a gyerektartást, vagy előbb megpróbáljátok családként, aztán ha nem megy, utána hagyod ott.

Itt igazából nem te kockáztatsz, nem a te életed változik meg végleg, nem a te életed megy tönkre, ha ott maradsz egy gyerekkel. Ergo nem is te döntesz, hogy megtartjátok-e.

Ha azt mondod, hogy neked nem kell a gyerek, akkor ennek a kapcsolatnak annyi.

Vagy kellenek mindketten, vagy maradsz egyedül.

Ember, 30 éves vagy, ne pánikolj már úgy, mint egy kiskamasz. Nyilván egy kicsi élet nagy felelősség, de hidd el, nem olyan nehéz minden, csak ne aggódjátok túl, és minden úgy fog történni, ahogy történnie kell.

Én a helyedben tök lelkes lennék és épp azon agyalnék, hogy vajon kisfiú vagy kislány-e, hogy mi legyen a neve és hogy kire fog hasonlítani?

Próbálj megnyugodni, most kezdődik az életetek legjobb része, nem kell ettől ennyire megijedni ;)

A sok idiota.

Neked is van döntésed ebben. Ha nem juttok dűlőre akkor koccolj. Nincs más lehetőség. Ha így gondolkodsz, nem lesz jobb a gyerekkel, és csak odázod a lelépést. Ciki gelyzet az biztos...

Az ő teste az döntése. Szerintem.

Nézd, miért nem állsz rá készen? A szüleim is jártak néha bulizni, kikapcsolódni, amikor gyerek voltam.

Nekem a 30 éves barátom azt mondta,amikor para volt (több mint egy hetet késett), hogy ha akarom, akkor tartsuk meg és együtt felneveljük. Persze stressz miatt késett csak.

Mondtad már neki, hogy mit érzel? Tudja, hogy nem támogatnád őt?

Mit tegyél?

Készülj fel lelkileg az apaságra.

Ha koton nélkül dugni elég nagyfiú voltál, akkor apucinak lenni is legyél legalább ekkora legény.

Ha ő mindenképp megtartja, és te otthagyod őt, akkor egyrészt a fizud 20%-a bánja havonta, másrészt a tudat, hogy van valahol egy gyermeked.

Amúgy mi cseszett be, hogy létrejött a terhesség? Szedett bogyód, és nem hatott? Vagy csőbe húzott? Vagy mi?? Az biztos, hogy TE nem védekeztél.

Mit tennél?

Szépen felnevelitek. Épp elég idős vagy a felelősségvállaláshoz.

A barátnődnek igaza van. Te meg a gyermekedről beszélsz, ne légy már tuskó!

Szerintem kérj időpontot és köttesd el magad!

Nem tudok a lelki nyavalyáddal együtt érezni, mert én ebben a történetben az elhagyott gyerek vagyok. 30 éve nem tudom "az apám" emberszámba venni.

De amúgy neked nem az a bajod, hogy az életed egy gyerek tönkreteszi, hanem az, hogy nem a megfelelő puncival. Én közölném a barátnőmmel, hogy jó lyuk volt, de ennélt többre vágysz. Mert egy "férfi" akkor nem érzi csapdában az életét egy gyerekkel amikor nem szerelmes flütől a farka hegyéig. Amint megtalálod életed nőjét, már azt sem tudod hogy vizeld le a bokád örömödbe, hogy végre apa lettél. (ezt szintén "apám" példájából tudom).

Kérdező: te csak tönkreteszed a saját gyermeked és barátnőd életét. Hagyd el őket, hadd legyen a csajnak egy igazi férfi az életében és a gyerekednek egy szerető apja! Erre őszintén és tiszta szívből kérlek:

Egy elhagyott gyermek.