Ha a szerelem átalakul szeretetté, akkor van vége egy kapcsolatnak fiatal korban? Vagy mitöl következik ez be?

Mi a különbség? Anyukádat szereted, tesódat szereted de gondolom beléjük nem vagy szerelmes. A szerelem egy csodálatos érzés, amikor alig várod, h hozzádérjen a másik, beleremegsz ha megcsókol ha beletúr a hajadba, ha minden percedet vele akarod tölteni, és ha nincs veled hiányzik. Ha már ezek tök természetes dolgok és átalakul minden mgszokássá akkor van már csak szeretet. És igen, normális esetben akkor van vége. De vannak olyan emberek, akik még ennek ellenére is a másikkal maradnak egyéb okokból.

A szerelemből előbb utóbb szeretet lesz. Nem olyan szeretet, mint ahogy a rokonaidat szereted, hanem másmilyen. Sokan könnyen dobálóznak azzal, hogy szerelmesek, pedig sokszor csak fellángolás az, amit éreznek. Ha szeretsz valakit-a szó szoros értelmében-az a szeretet nem fog elfogyni, vagy ilyesmi. Persze, az is igaz, hogyha a párod csinál, vagy tesz olyan dolkokat, amitől elhidegülsz, vagy nincs bizalom valami miatt, akkor ez a kapocs-szerelem-megszakad. A kapcsolatot ápolni kell mindig és nem törvényszerű, hogy elszakadj attól, aki iránt szerelmet éreztél. Ez olyan bonyolult kérdés, szerintem nem lehet kategóriába sorolni. Minden kapcsolat más, és nem mindegy min alapul.

A szerelem bármilyen hihetetlennek hangzik, de átalakul, vagy helytelen kifejezéssel "elmúlik". Nekem csodaszép állapotba ment át a kapcsolatom, mikor ez megtörtént. Nem adnám oda ezt a kapcsolatot semilyen szerelemért. A párommal imádjuk egymást. Most várjuk a kisbabánkat. :) Szerintem az az igazi szerelem, ami azt is kibírja, ha "elmúlik". Kicsit hülyén hangozhat, de tényleg így van. Ha a nagy lángolás után két ember különmegy, akkor véleményem szerint az nem szerelem volt csak "kémia". Érted? :)

Igen igen igen!! Előttem válaszoló megfogalmazta az én véleményemet is, király!:D Végre vki...