Majdnem minden nap 1 órát sétálok a pasimhoz. Mit tegyek?

4 éves kapcsolat. Nem élünk együtt, hozzánk pedig nem jöhet a barátom családi okok miatt(anyámé a ház, és nem engedi hogy barátnőt, pasit, haverokat felhozzak-elköltözni nem tudok mert még 22 éves vagyok és tanulok).

Szóval marad, hogy én járok hozzá. 30-40 perc sétára lakik tőlem a pasim, ő már befejezte az egyetemet és dolgozik hétfőtől péntekig. 18-ra ér haza minden nap, és 5-kor kel. Amikor átmegyek, én gyalogolok fel hozzá, és másnap pedig gyalogolok haza. Tudom hogy ez most kicsinyesen és gyerekesen hangzik, de én ebbe a napi 30-40 perc tömény sétába nagyon elfáradok, főleg, hogy nálam van az egyetemi cuccom, meg minden, amit viszek magammal(üdítő-nem vagyok ingyenélő, viszek én is kaját, stb).

Szóval sokszor van, hogy kelek vele együtt 5-kor(pedig vizsgaidőszak van és már végeztem),és miután ő felkelt én nem tudok visszaaludni, szóval reggel 8-9 körül elindulok haza, és ott beesek az ágyba és egész nap nem tudok már mit tenni annyira legyengülök.

Gondoltam arra is, hogy vitaminhiányom van, szóval szedek vitamint.

De nem, nem lusta vagyok, hanem nem bírja a szervezetem ezt a minden napos sétát.

Olyan céltalannak érzem ezt a sok sétát, főleg, hogy átmegyek, lefürdünk, beszélgetünk/filmezünk és alszunk.

Mondtam neki, hogy költözzünk össze, de mindig azt hajtogatja, hogy egy fizetésből nem fog eltartani(mert szerinte nekem egyetem mellett nem szabad dolgoznom, hanem a tanulmányra összpontosítanom, pedig dolgoznék ha összeköltöznénk).

Különösen ez a másnapi séta gyengít le, náluk nem érzem jól magam egyedül, ezért jövök haza minden nap és nem maradok ott huzamosabb ideig.