Mit tegyek, hogy őt ne unjam meg és semmiképpen ne idegenedjek el tőle? Jelenleg nagyon tetszik, de félek, hogy megint az történik. Mit tennétek a helyemben?

Van egy elég rossz szokásom. Amint megtetszik egy srác, nagyon hamar leveszem a jó tulajdonságait és ettől hihetetlenül vonzó lesz a szememben. Nem ez a baj. Hanem hogy egy idő után, a sokadik randi után, amikor már egész jól megismertük egymást, valami elindul bennem... mégpedig az, h elgondolkozom, h "kell nekem? ha igazán kellene, akkor nem vetődne fel ez a kérdés...". Meg aztán megunom, nem tud vonzani, pedig ismerem a jó tulajdonságait. De egyszerűen megunom és jön az a rettenetes érzés, hogy nem vált ki belőlem semmilyen érzést. Ez a hülye tulajdonság máshol is jelen van az életemben, a hobbijaim, a sportok, amiket hirtelen elkezdek űzni, aztán pár hónap után abbahagyok... megveszek ruhákat, amik rettenetesen tetszenek, majd egy év múlva rá se bírok nézni... főzök egy tuti kaját, ami egyszerűen hihetetlen finom, néhányszor megcsinálom még lelkesen utána (nyilván nem minden nap), aztán felhagyok vele és többet nem főzöm meg, csak kelletlenül. És ez még engem is idegesít.

Szóval most van ez a srác. Húú, nagyon vonzódom hozzá. Most. Órákon át képesek vagyunk beszélgetni, és amikor már elbúcsúztunk, mindig eszembe jut, h még mit akartam neki mondani, tetszik, amikor rámnevet, hihetetlen jól tud magyarázni, a lelkesedése átragad rám is, és egyszerűen csak nagyon jól érzem magam vele. De minap eszembe jutott valami és nem hagy nyugodni. Mi lesz, ha őt is megunom? Akaratlanul persze. Mi lesz, ha egyszer csak már nem fog érdekelni és semleges lesz? Most még ezt el sem tudom képzelni, de az, hogy ez egyáltalán eszembe jutott, elég félelmetes nekem. Nem akarom, hogy megint jöjjön a másik véglet, amikor már nem érzek mást, csak közönyt, mert ő annyira jó!! Mitől égek ki folyton?? És mit lehet tenni ez ellen? Ugye már ti is voltatok hasonló helyzetben és nem én vagyok ez az idegen faj egy másik bolygóról? Mit tennétek adott esetben?