Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Randizás » Asperger teszt szerint fele-fe...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Asperger teszt szerint fele-fele arányban vagyok Aspergeres és neurotipikus. Ezt az eredményt mennyire kell komolyan vennem?

Figyelt kérdés

Hozzáteszem, hogy internetes teszt volt és a legőszintébben válaszoltam a 122 kérdésre, amelyből az jött ki, hogy Aspergerre 129 pontot kaptam a 200-ből, míg neurotipikusra 89-et a 200-ból, tehát picivel több pontot kaptam Aspergerre mint neurotipikusra.


Ez mennyire jelzi egyértelműen azt, hogy az vagyok?


Tény, hogy voltak gondjaim mások jelzéseinek dekódolásával mindig is, meg gyakran mások sem értettek, de én egyszerűen azzal magyaráztam, hogy a többiek túl szerény képességűek szellemileg és azért nem látják úgy a dolgokat mint én. Közben meg kiderül, hogy az egész a különböző agyfelépítéssel magyarázandó. Mennyire hitelesek ezek a tesztek?


2017. júl. 1. 14:42
 1/9 anonim ***** válasza:
Mérget azért ne vegyél rá.
2017. júl. 1. 14:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Ezek a tesztek irányadó jellegűek.

Inkább arra jók, hogy megtudd, hogy érdemes-e orvoshoz fordulni.Ha úgy érzed, akkor vizsgáltasd ki magad.


Egyébként én is abban szenvedek, hogy teljesen másképp dekódolják az emberek a jeleimet, mint ahogy azt én gondolom. Azonban voltam már call centeres, és ott megtanultam egyszerűen, lényegre törően magyarázni, úgy, hogy az idegen szavakat mellőztem.


21/L

2017. júl. 1. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:

2


Köszi. Ha kivizsgáltatom magam, annak lehetnek bármiféle negatív következményei az életemre. Itt most konkrétan a megbélyegzésre értem. Ha valaki Aspergeres papíron, annak nem származik hátránya ebből?


Én egyébként nehezen, de be tudtam illeszkedni valamennyire a társadalomba, házon kívül úgy viselkedek mint a neurotipikusak, természetesen tudatosan irányítva magam. Nem szeretném, ha korlátozva lennék, vagy megkülönböztetve.

2017. júl. 1. 16:00
 4/9 anonim ***** válasza:
49%
Ha nincs szükséged rá, nem kell felesleges megélyegzés
2017. júl. 1. 16:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:

Nagyon kell, hogy különlegesnek érezd magad és magyarázatot találj a sikertelenségedre, ugye?


Nehéz lenne foldolgozni, hogy nem más vagy, csak kevésbé jó x dologban..


Menj csak el, semmi következménye sem lesz, max terápiát ír elő a pszichiáter a feltűnési viszketegséged és a kisebbségi komplexusod miatt, de arra sem kötelezhet senki.


Én is kitöltöttem anno mindenfélét, magas pontszámom lett, semmi bajom, de már nem is próbálok kifogást találni, hanem csak igyekszem jobban teljesíteni.

2017. júl. 1. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:

5


Az igazság az, hogy csak értelmileg érzem magam különlegesnek, minden más szinten elfogadom, hogy nem vagyok egy nagy eresztés. Tudom, hogy szociális képességeim nem a legjobbak. De elég jó sportoló vagyok, meg erős a logikám és a reál tantárgyakat falom. Ehhez nincs szükségem diagnózisra. A diagnózis csak arra kellen max, hogy jobban megismerjem magam és magyarázatot kapjak sok minden dologra ami az életembe történt kis gyerekkoromtól felnőtt korig.

2017. júl. 1. 19:10
 7/9 anonim ***** válasza:

Így kérdésedet olvasva, én is kitöltöttem :D

Nekem 157 pontom lett, mindig mondták, hogy valami nem stimmel velem :D

2017. júl. 2. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
Szerintem mindenkinél kijönne, hogy valami nem jó, de hát az emberek már csak ilyenek. Ettől még lehet élni. Minden ember kicsit hülye, csak másképp.
2017. júl. 3. 06:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:

Az autizmus az egy spektrum és minden ember rajta van valahol, a tesztek pedig elég önkényesek. Nekem a gyerekem autista, és látom hogy náluk mást jelent például a "nehezen érti meg a másik érzéseit" mint egy átlagosan csak gyenge érzelmi IQ-val rendelkező embernél.


Ha leülünk egymással szemben beszélgetni, mindannyian tudjuk valahogy (jól-rosszul) olvasni a másik embert. Hogy mondjuk vidám vagy szomorú, idegesítem, zavarom, érdeklem, szimpatikus vagyok neki stb. Ezt hívják mentalizációnak. Egy autistának ez magától nem megy, neki mint egy tantárgyat, meg kell tanulni és akkor sem megy jól. Ő úgy tekint rád mint egy üres lapra, csak azért tudja hogy neked is vannak érzelmeid, mert megtanulta.


A gyerekemet mindig lenyűgözi ha azt látja hogy valaki sír és nem tud mit kezdeni a helyzettel. Amikor ő sír, amint már kezd lenyugodni tapogatja az arcát és és nézegeti az ujján hogy vízcseppek vannak rajta. (Iszonyú magas IQ-ja van, két nyelven beszél, még óvódás 7 évesen és magától tanult meg írni-olvasni.)

Nem érti a viccet, humort, iróniát, ezek a dolgok nem mondanak neki semmit. Nem veszi észre ha halálra idegesít valakit, ha te mindjárt robbansz az idegtől, de a kedves közeledést simán lesöpri majd közli hogy vele senki sem akar játszani. Saját magát zárja ki sokszor az emberek közül anélkül hogy észrevenné, ha meg játszanak vele gyerekek mindennek úgy kell zajlani ahogy az ő fejében el van képzelve, mert különben dühös lesz és kétségbe esik. Nem érti meg hogy a másik fejében más van, mint az övében, és mintha a világegyetem rendje borulna fel ha a dolgok nem úgy zajlanak ahogy szerinte kellene.


Ilyen az amikor valaki nem érti meg a másik ember, sőt még a saját érzelmeit sem.

2017. júl. 3. 09:42
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!