25 éves vagyok, de jelenleg nincs állásom mert beteg vagyok. A nagyszüleim folyton a pénzkereséshez kötik azt hogy majd csak akkor fogja magamnak bárkit, ha lesz keresetem. Hogy jön össze a szerelem, a sex, és az hogy van-e munkahelyem vagy nincs?

Nagyapám 76 éves, nagyanyám 71.

Nagyanyám már 18 évesen férjhez ment, 16 évesen meg már sexuális élete volt.

Azt mondják, hogy ha lesz barátom nem alhat itt,mert az nem illendő, nem való és minél ritkábban jön annál jobb.

Azt mondták az ő házuk nem lesz átjáróház, hogy ahányat látok annyit szeretek,és idehozom bemutatni.Nem etetgetnek senkit a nyugdíjukból.

(Ők neveltek fel egyébként)

Két barátom volt eddig összesen, de nagyon rövid ideig mert mindig a nagyszüleim arcát kellett lesni, hogy mi tetszik nekik vagy mi sem, ami a kapcsolat rovására is ment.Hogy lesz így egyáltalán barátom?

Folyton azt vágják a fejemhez akinek nincs keresete, az pasit se tartson,mert ők már 16 évesen gyárba megkeresték a kenyerüket annak idején.Nagyon el vagyok keseredve, mert elmenni nem tudok tőlük, ha meg lelépek valakivel akkor nem engednek vissza, mondván ha elmentem akkor oldjam is meg magam a dolgaimat.Továbbá ha felvesznek munkahelyre, akkor meg nekik segítsek itthon, és ne a városban mászkáljak, meg hajtsam a férfiakat. Mit javasoltok? Mit lehet ebben az esetben tenni..már nagyon unom ezt a börtönt meg azt hogy folyton "jó kislánynak kell lennem" 25 évesen.

Azt sem mertem elmondani, hogy lefeküdtem a barátommal mert ők már előre megmondták hogy olyannak adjam magam aki meg is érdemli, a kapcsolatunknak meg lásd 2 hónapon belül vége lett.