Miért vallok újra és újra kudarcot a nőknél?

"Rengeteg lányra ráírtam interneten keresztül"

"számomra ismeretlen vagy félismeretlen emberekre"

Ez bőven elég ahhoz, hogy senki ne akarjon veled még csak beszélni sem. Azt hiszitek fogalma nincs a nőnek arról, hogy ő a századik akire ráírsz, pedig teljesen egyértelmű. Pontosan tudjuk, hogy aki rámír tök ismeretlenül az ugyan ezt csinálja rengeteg más nővel is ez pedig taszító. Kell a francnak olyan akinek bárki megfelel aki nő nemű. Ezt csak azok csinálják akiknek nulla fogalmuk van önmagukról.

A másik meg... Arra, hogy "Szia. Mizu? Van kedved ismerkedni?" vagy "Hol laksz?" "Mit dolgozol?" mégis mi az anyámat válaszoljak? Ezekre maximum 3 szót lehet írni és azt is tök felesleges mert nem vallatáson vagyok. Egyszerűen ilyen unalmas baromságokba már senki nem fog belemenni. De a Facebook nem társkereső!!! Ezt jó lenne már felfogni ennyi kudarc után. Senki de senki nem fog ilyen facebookos "sziamizu" csávóknak visszaírogatni.

Szóval tanulság... minden amit csináltál eddig a lehető legrosszabb. Nem írogatunk rá több száz nőre. Nem írunk "Szia, hol laksz?" üzeneteket. Nem azzal nyitunk, hogy akar-e veled randizni mert erre mindig nem lesz a válasz mert baromi unalmas és azt se tudja ki vagy. Úgy alapjáraton semmi értelme nincsen a random emberekre való ráírogatásnak. Tessék kimenni a világba és élőben ismerkedni azzal a PÁR nővel, akivel tényleg el tudsz képzelni komoly kapcsolatot és nem csak megfelel mert lyuk van alatta.

A fō probléma talán nem is az, hogy több száz lánynak írsz, hanem az, hogy ezek a lányok rengeteg hasonlóan unalmas üzenetet kaptak (pláne badoo, timderen), más hozzád hasonló kétségbeesett emberkéktōl, aki fél, hogy egyedül marad. Így unják.

Annyi pozitívat esetleg mondatok, hogy ha valaki nem akar randizni veled, vadidegennel, nem jelent föltétlenül rosszat, az is lehet bizalmatlan.

Velem volt így, valaki ismerkedni akart neten, bizalmatlanul fogadtam, nem randiztam vele... késōbb felvetett valami közös témát, amivel beszélgetésbe egyeledtünk, megjött a kedvem, találkoztam vele és kellemes csalódás volt. De persze az ember nem tudhatja elōre, hogy kivel érdemes találkozni. Azon meg nem kellene keseregj, hogy minden random jött-ment csaj nem akar neked válaszolni.

#5 Oké, amúgy azt tudtad, hogy van egy kis különbség az állás és a kapcsolat közt? El is mondom mi az: kapcsolatban nem muszáj lenni, sok embert nem sanyargatnak otthon, hogy menjen már kapcsolatba, vagy ha igen is, nem érzi kötelességének. Szinglinek lenni manapság nem annyira ciki, mint munkanélkülinek lenni. Legalábbis nem függ tōle a megélhetésed, nem különösebb problémák származnak abból, ha valaki szingli, viszont akinek nincs munkája.. ott ezernyi probléma.

Másik lényeges különbség: már a saját példámból is kiindulhatnék, szívesebben bele megyek olyan munkába, amit nem szeretek annyira, a pénz miatt. De mi a frászért kéne bele menni kapcsolatba valakivel, akit nem szeretsz?? Abból milyen elōny származik? Szexelni valakivel, akihez nem vonzódsz? A társaságában lenni valakinek, akit nem kedvelsz annyira? Ez mégis mire jó? Ezen kellene elgondolkodni. Tudod, sok ember valószínūleg megtapasztalta már, hogy milyen gáz puszta magány ūzés miatt kapcsolatban lenni, csak azért, hogy “legyen”.. ezért nem vágyik rá. Ehhez képest munkával kapcsolatban még inkább van ilyen hozzáállása az embernek, hogy “mind1, csak legyen egy munkám”. A kapcsolatokat viszont nincs miért erōltetni, mert annak semmi haszna, sōt olykor inkább hátránya..

#8 “ha vki megtetszik...”

Édeske, itt nem szerelemrōl van szó, épp az a gond, hogy az elsō benyomásod alapján te mégcsak nem is tetszettél a nōnek, nem hogy beléd szeressen.. ha a tetszés nincs meg minimum az elején, akkor meg minek adjon esélyt? Azt meg nem tudom, hogy miért taszítod a nōket, miért nem tetszesz senkinek. Ezt csak magadnak tudod megválaszolni.