Van, hogy valaki évekig nem tud túllépni? Lesz valaha másik kapcsolata?

szia, zs!

sztem rólad van szó.

menj pszichológushoz, bár sztem pénz- és időkidobaás.

itt az ideje elkezdeni élni, mert valójában te már túl vagy az exeden, hiszen csajozni próbáltál de nem kellettél ezeknek a nőknek.

érdemes újra próbálkozni, de nem görcsösen.

legyen életed, ne a csajozás körül forogjon minden.

kezdj vmi új hobbiba, iratkozz be nyelvsuliba, járj el edzeni, és megismersz új arcokat, és lehet egy lányt is.

Akkor küldd el zsének a kettes válaszoló tanácsát mert tényleg ez a megoldás.

Nem normális 3 évig pörögni egy szakításon.

Saját tapasztalatom, hogy az idő nem old meg semmit. Szembe kell nézni a traumával, kibeszélni, feloldani magadban ezeket. Meg kell találni azt ami boldoggá tesz és ezekre építkezve menni tovább az úton. Önismereti könyveket olvasni, előadásokat meghallgatni egyáltalán NEM SZÉGYEN!

Az a helyzet, hogy tudatosan kell ezt kezelni, nekem évek mentek a levesbe mert olyan dolgokkal nyomtam el a fájdalmam, amikkel nem kell otthonról kimozdulni. Ki kell menni a fényre!

Viszont évek múltán mikor azt hittem minden oké(nem volt) beleszaladtam egy rossz kapcsolatba. Tönkretette mert nem volt a korábbi rendbe téve.

Ezután jött az elhatározás és a cselekvés, ennek köszönhető, hogy ma ilyen baj már nincs.

Rendes tőled, hogy foglalkozol vele.

Egyetértek, ki kell mozdítani a komfort zónájából. Ha nem tud csajozni, adjatok neki tanácsokat, bár valószínűleg nem volt elég motivációja/önbizalma, hogy jól csinálja. Önsegítő/önfejlesztő könyvek, vagy akár egy jó pszichológus is sokat tudna neki segíteni.

Illetve szerintem is jó, hogy a te személyedben van egy olyan barátja, aki foglalkozik vele. De tegyél róla, hogy tudjon erről, beszélgessetek, segíts neki megoldást keresni, akár új emberekkel ismerkedni.

Nagyon könnyen beszéltek itt arról,hogy hobbi, meg komfortzóna, és egyebek.

Akinek volt igazán nagy szerelme és az szakított vele, annak még a levegővétel is fáj, még évek múlva is. Ha azt hisztitek,az Igazi van az életetekben, mindent feltesztek rá, több éves a kapcsolat és eldob, mint egy összegyűrt szalvétát, azt nagyon nehéz feldolgozni.

Több éve szakított velem az , aki nekem a Mindent jelentette, azóta nem érdekel a hobbim,semmi. Elolvastam sok önfejlesztő könyvet, próbáltam mindent, meghallgattam okos coachokat, akik a tanácsok után szépen mentek haza a párjukhoz turbékolni.

Mindenki nagyon okos,hogy sport, meg hobbi, meg barátok. Igen, persze, amikor az embernek nem sok kedve van semmihez.

És emellett látni,hogy az aki elhagyott, ficánkol egy idétlen, majom pasi mellett, hát ez tényleg szuper.

Ismerkedni pedig szinte lehetetlen, mert irreális igények vannak.Lakás, kocsi, sok pénz, akkor esetleg szóba áll veled valaki....

Nekem egy 4 éves kapcsolatom volt 15-19 éves koromig. Első nagy szerelem, iszonyat jól megvoltunk, mégis dobva lettem. De úgy, hogy az utolsó pár hónapban kicsit nyögvenyelős lett a volt barátnőmnek, aztán mikor egy koncerten voltunk és egy csávó rányomult, másnap szakított velem, és megkereste ezt a srácot és összejött vele. Ja és közös baráti körünk volt, konkrétan egy osztályba jártunk, szóval minden nap látnom kellett és ott lenni mellette. 3 hét után összejöttem egy csajjal (sajnos ilyen semmi nem érdekel állapotban voltam), erre az exbarátnőm elkezdett rámnyomulni, majd visszakönyörögte magát (volt utcán fetrengés, minden a részéről). Erre pár napra mégis úgy gondolta, hogy nem jó ez neki, megint dobott és visszament a csávóhoz. Ezt követően fél évig még a gimiba jártunk aztán másfél évig szinte minden baráti találkozón ott voltunk (kb. Hetente), és persze a csávója is. És ő ez alatt a két év alatt szégyentelenül nyomult rám. De még külön is írogatott, hívogatott. És ha nem bírtam tovább az elküldését, mert én persze szerelemes voltam még, és engedtem volna a csábításnak, ott megállt, nem történt semmi tettleges dolog. Na jó, egyszer másfél év után még lefeküdtünk (persze ő a csávójával volt még akkor). Szóval a 4 éves kapcsolat után ő még két évig húzta az agyam kb napi szinten, úgy, hogy közbe mással volt. És mivel fontosak a barátaim, még utána is ugyanúgy hetente-kéthetente ott voltunk egy társaságban.

Szóval én így kezdhettem meg a rehabilitációt, a 4 éves kapcsolat után 2 évvel. Ezt követően még 4 évig egyedül voltam, mire komoly kapcsolatom lett. De feldolgoztam magamban, muszáj voltam, és azóta is megvan a baráti kör, ott az exem, immáron férje is van (egy harmadik csávó), én is boldog párkacsolatban vagyok és tök jól megvagyunk egymás mellett. Kellett hozzá idő meg sok támogatás, de kikecmeregtem az érzelmi pöcegödörből.

Szóval azt mondom minden helyzetből van kiút, egy kis támogatás kell csak hozzá.