Hogyan tudnék újra boldog lenni?

Kicsit önsajnáltatásnak érzem de kiváncsi vagyok más emberek véleményére. 21 éves srác vagyok.

Annak ellenére hogy könnyen jóban tudok lennj olyan emberekkel akikkel akarok, sosem volt sok barátom. Rossz iskolában töltöttem középiskolai éveim, a 2020as karantén is rátett erre az egészre. Viszont a 2021-2023ig tartó osztályom mellyel az érettségire készültünk, maga volt a menny. Rengeteg barátot szereztem. Egy baj volt hogy egyedül voltam. Magányosnak ugyan nem éreztem magam, ebben a kondi segített mert volt egy olyan hobbim amivel teljesen ke tudtam magam foglalni, de nagyon frusztrált hogy még szűz voltam 19évesen. Elkezdtünk beszélgetni egy lánnyal, hamar nyilvánvaló lett hogy bejövünk egymásnak, viszonylag hamar össze is jöttünk. Ez 22decemberében volt, egy hónapra rá le is feküdtünk, és szépen lassan haladt a kapcsolatunk egyre mélyebbre és jobbra, elmúlt a szerelem érzése és felváltotta a szeretet, sosem gondoltam volna hogy tudok ilyet érezni, jobban szerettem ezt a lányt mint eddig valaha bárkit és ő is jobban szeretett mint eddig bárki engem. Azt tudni kell hogy sportol és a városunkban lévő sportklub megszűnik, ezért egy messzebb lévő városban talált új csapatot, biztattam is hogy menjek, én úgy is elballagok tehát így is kevesebbszer látnánk egymást, kövesse csak az álmait én továbbra is bármit megtennék hogy lássam és mindenben támogatom bla bla, belement, de nehéz döntés volt neki.

A nyarat együtt töltöttük ameddig tudtuk, én a barátaimmal tudtam dolgozni, tehát inkább szórakozás volt a nyár mint buli. Eljött a szeptember, beköltözött a kollégiumba, még kétszer találkoztunk szeptemberben de éreztem hogy valami nem okés, egyszer összevesztünk annyira hogy sírt is de annyit mondott hogy azért sír mert nem akar elveszíteni, én amúgy js mindent túl tudok gondolni és most az egyszer úgy voltam, oké tudom sok stressz éri, nem szekálom, elfoglalt minden rendben van. Egyik este is összevesztünk írásban, másnap este felhívott hogy nem tudja mit tegyen, az egy órás telefonálás vége az lett hogy szakított, azt mondta nem érzi már ugyanazt mint a kezdetekkor. Abban a percben úgy éreztem megszűnt minden. Pokoli napok következtek nem ettem nem aludtam csak sírtam. A munkakeresés miatt a szakítás előtt is stresszes voltam, de adódott egy lehetőség hogy ausztriai munka, rengeteg pénz stb stb, egy gyár volt, ahol nagybáttyám is dolgozott.

Egy barátommal nekivágtunk. Kint vagyunk azóta is. Nem a pénz motivált, hanem hogy itt akarok most hagynj mindent egy időre. Életem legrosszabb munkahelye. Napi 12óra fizikai munka, 600kmre otthonomtol, hiányzik anya apa. De a legnagyobb baj a lány, Hiányzik az egész ami vele volt, hogy olyan boldog voltam, a családja, a programok, hogy ennyire szerethettem valakit és hogy engem ennyire szerettek, úgyis tudjátok, minden!

Amikor vége lett a sulinak tele volt tervekkel, reményekkel amibol mostanra semmi sem maradt, egy kiégett embernek érzem magam. Tudom meg sem kéne szólalnom mert vannak akik 20ev hazassag utan is talpra allnak de en valahogy nem tudok.

Még nincs 3 hónapja hogy mindennap beszéltünk és terveztünk, ő a szakítás óta semmit életjelet nem ad magáról, csak amiket snapen küld, és amiken már az új pasijával van. Én meg őt látom mindenben, hetente többször álmodok róla, Ezek mellé jön a hipochondriám ami már tudom hogy a környezetemnek is megterhelő. Rengeteget tudnék még írni, de sztem a lényeg benne van. Szakítás utan messengeren irtam neki egy hosszu uzenetet, de valaszkent letiltott, ezzel tudomásul vettem a döntését, instán már nem követem, a testvérét sem.

Szülinapomon pedig a legnagyobb örök volt hogy az apja írt nekem.

Mit tudnék tenni hogy újra megtaláljam magam? nagyon haza szeretnék jönni ausztriából, es nem is fogom sokaig birni. Egyik hobbimat sem tudom csinálni mert nem összeegyeztetheto a munkaval sajnos. Ha meg hazajovok ugy erzem minden ugyanigy menne csak pénzem sem lenne. Mostanában találkozgatok egy csajjal, le is feküdtünk párszor, ezért a lányért 3éve bármit megtettem volna, de most már iránta sem érzek semmit, lehet korai még mással bármit is csinálni. Nemtudom. Köszönöm ha elolvastad, megsporoltam egy pszichologus árát.