Férfitársaim kérdezném, ti éltetek már így meg szakítást vagy csak én vagyok ennyire gáz?

Átéltem, sajnos majdnem úgy,mint te.

Hat évvel ezelőtt,nem sokkal karácsony előtt egyik napról a másikra szakított velem ,akire az életemet is tettem volna.

Másnap már az új férfi volt az életében.

Három évbe telt,mire kihevertem és felálltam a földről.De még mindig nincs senkim .

F

Én majdnem belepusztultam, néhány kulcsember aki jelen volt akkor az életemben mentett meg, nélkülük jobb bele se gondolni hogy hol lennék most.

Az érzelmi sokk örökre megváltoztatta a személyiségem és a gondolkodáson, számos rossz és néhány jó eredményét érzem a mai napig.

Az álmok úgy egy fél év után kezdtek eltűnni, az az állapot hogy már tudjak magammal kezdeni valamit úgy egy év után jött. A no contact sokat segít le kell tiltani mindenhol. Ha ez eszedbe jut ne agyalj rajta, hanem tiltsd le, ha agyalsz akkor sose fogod, tapasztalat.

Én próbáltam tullendulni rajta más lányokkal de utánuk csak annyira jöttem rá hogy nem a kapcsolat nem a szex meg ezek hiányoznak, hanem ő meg mindezek vele.

Úgyhogy most próbálkozom valami más megoldást kitalálni.

"...én meg úgy érzem magam mint Anakin a Darth Vaderré válásakor."

"Ha ennyi idő eltelt és nem lett jobb, akkor mibe kapaszkodjak, hogy majd valamitől jobb lesz?"

Kapaszkodj az Erőbe, és sose engedj a sötét oldal csábításának!

Egyébként részvétem, és mondanám hogy főleg az idő segít, de ha komoly sebeket kaptál, ott nem árt némi extra segítség sem. Szóval szerintem a feldolgozás és önfejlesztés lenne a megfelelő út, némi pszichológiai tudásban elmélyülni, milyen volt ő, milyen volt a kapcsolatotok, kielemezni elfogulatlanul a tényeket szemlélve. Toxikus volt-e rád, toxikusak voltatok-e egymásra, mik voltak a hibák, miért vonzott annyira stb. Egyébként megnyugtatásúl közlöm, tudom hogy nem jó a 11 hónap szenvedés, de ha nagyon odavoltál érte, akkor az 1-2 év is belefér, amíg helyrerázódsz. Tehát nem vagy elveszve, és az idő neke dolgozik, csak sajnos ez a gyászfolyamat ez tényleg ilyen. Szerintem még ami segíthet, ha kibeszéled ezeket a dolgokat magadból egy megbízható embernek, esetleg pszichológusnak, ha más nem.

Páromnak 10 évbe telt anno felállni és ezalatt abszolút senkije se volt.

Talán most jutott el odáig hogy bennem teljesen bízik.

Én ezt nem tudom átérezni igazán bevallom, mert mindig én szakítottam, sosem hagytak el.

Fuh, de jó olvasni, hogy a férfiak is szenvednek! 😈

Amúgy normális, még csak 7 hónap telt el, több idő kell ahhoz, hogy ne fájjon már.

az exem kidobott egy másik pasiért 3 napra rá már le is szopta majd gumi nélkül dugtak, engem meg akart tartani barátnak ezekről be számolt nagyon szarul esett. azóta le lett tiltva és szerencsére el tűnt.

eszembe szokott jutni és ennek ellenére még táplálok romantikus érzelmeket iránta, viszont ez már csak nosztalgia nem valódi, nem szeretem.

ha ez is el múlik akkor jól leszek, szerencsére eszembe szokott most már az is jutni, hogy nem is szeretett ha ilyen gyorsan tovább tud lépni. ez a gondolat egyre többet segít.

máskülönben meg jó hogy relatíve hamar kiderült mert ilyen szempontból ok hogy tanul az ember ebből vmit de el baszott egy idő volt. nem itt tartanék most ha azt az idődt vissza tudnám kapni.