Van itt más is aki most szakított a párjával?

Hát, annyira már nem most volt a szakítás.... szóval most már picit jobban bírom a napokat. Az elején szörnyű volt, mert nem bírtam felfogni, hogy miért lett vége, és feladni sem akartam. Aztán rájöttem, hogy ő talált mást, és ugyan még nem járnak, de randizgatnak. Utána úgy éreztem magam, mintha másodszorra is szakítottunk volna.

Sokat bőgtem, nem tudtam elképzelni, hogy lesz még boldog nap az életemben nélküle, nehezen aludtam, annyira elkerültem, hogy megszabadultam mindentől, ami rá emlékeztetne, töröltem FB-ról, még a közös ismerőseinket is hanyagoltam. Most... új helyen élek, új munkám van, totál új dolgokat csinálok, szóval semmi nem emlékeztet rá a normális napi rutinban, csak akkor vagyok totál magam alatt, ha egyedül vagyok és nincs semmi, ami lekösse a gondolataimat.

Már majdnem fél éve szakítottam a barátnőmmel nem túl szépen és egyből utána felszabadultan éreztem magam. De aztán mostanában kezd egy kicsit romlani a helyzet és egyre többször eszembe jut sajnos. Pedig orrba szájba megcsalt, de mégis.

Egyedül úgy tudnám túltenni magam rajta, ha találnék valaki mást magamnak...

nekemismint az utolsónak fél éve lett vége a kapcsolatomnak.

a saját hibámból: egyszerűen túlságosan biztosnak éreztem őt magam mellet. Hogy emgcsalt vagy sem, nemtudom, de nem is érdekel. szerettem, és talán még most is. képetelen vagyok túllépni rajta, fél éve egykalap sz/r a szerelmi életem (néhány kavarás, egyéjszakás, de nem lettem jobban, szóval most 4 hónapja totál cölibátus, mégcsak csók sem)

fáj, még mindig, hogy elcsesztem (nem csaltam meg), de az élet megy tovább. S ha így kell hogy menjen, hogy én érzelmileg nulla vagyok, akkor legyen hát.

Rajtam is csak egy uj kapcsolat kellene, de csak szexbe nem megyek bele, pedig arra vna jelentkező. Arra meg nekem nem kell, bár nagyon égető a hiánya már.

Elég kapcsolatfüggő vagyok, 5 éve folymatosan kapcsolatból kapcsolatba ugrok. most nemigazán tudok mit kezdenia szingliséggel...soha nemvolt probléma acsjaozással, soha. Most? mintha levegő lennék, mintha nem is léteznék..elutasítás, flegma tekintetek...

Komolyan nemértem hogy mi van. pedig nem uyg kezdem, hogy szia, leszel a gyerekeim anyja?! -_-

cska sziplán bezsélgetek velük, nem nyomulósan, és jönneka mkifogások: nem akarok komolyat, pasim van, maximum csak szex...

köszi.

23/F