Mit tennétek a helyemben? Tanácstalan vagyok.

Már csak sajnálatból vagyok együtt a párommal. Ő az első barátom,és fogalmam sincs,hogyan kell szakítani úgy,hogy közben ne bántsam meg. ő azt mondja,napról napra szerelmesebb,én pedig egyre kevésbé. Sőt,igazából szerelmes nem is voltam. Csak tetszett,és felelőtlenül beleugrottam egy kapcsolatba,mert reménykedtem h egyszer megszeretem. Nagy butaság volt. :( -most viszont megtudtam hogy odáig van értem az a srác,akire eddig istenként,elérhetetlenként tekintettem. és most,ez a helyzet nagyon kínos,mert mindkettőjük az iskola társam. A srác (az "isten") azt mondta egy barátomnak,hogy kezdeményezni fog,miután szakítok. viszont részemről nagyon nagy érzéketlenség lenne,ha azonnal más srácok társaságát keresném. de elutasítani sem akarom. -nos,az első kérdés az lenne,hogy mit mondjak a barátomnak,ha azt szeretném hogy ne legyen megbántva/megsértve? a másik kérdés pedig,hogy szakítás után mennyi idővel lenne "tisztességes" ismerkedni a másik fiúval?