Szakítottatok már úgy a párotokkal, hogy szerelmesek és ragaszkodóak voltatok, nem akartatok szinglik lenni, de mégis sikerült erőt venni magatokon és kilépni a boldogtalanságból?

Akkor lépj ki a kapcsolatból.

31 évesen még mindig nem volt senkim, de ilyen kapcsolatból simán kilépek. Azért érdekelne, hogy miként ismerted még őt, akkor milyen volt.

Bár férfiként amondó vagyok, hogy a nő, vagy elfogad olyannak, amilyen vagyok, vagy nem. Olyan nincs, hogy az ő kedvéért megváltozok. Amely férfi ezt mondja, az oltári nagyot kamuzik, vagy nincs kitartása és engedi, hogy egy papucs legyen.

2éves kapcsolatból jöttem ki, hatalmas küzdelem volt!

Elkezdtük a se veled-se nélküled szindrómát...szerelmes voltam Belé, nekem Ő volt életem első nagy szerelme.

Ez és az egyedüllétől, a szingliségtől való félelmem és a kisebbségi komplexusom tartott vissza attólhogy lezárjam.

Kb fél évig vergődtünk a "nem tudok dönteni szituban" együtt-újra egymással..-vitatkoztünk..kibékültünk..

Végül először én..majd Ő mondta hogy ennyi.

Én is hibás voltam sok mindenben, de az én lelkem annyiból tiszta,hogy én beleadtam amit tudtam, a szívemet ,a lelkemet, a szerelmemet.

Ő sokszor bántott szavakkal, vita közben megemelte a kezét rám, lelkileg terrorizált, lehúzta az önbizalmamat.

Még most hetekkel a szakíTás után is nehéz...mert egyszer így,máSszor úgy érzek iránta. De nincs hátra! ELŐRE VAN!

24L vagyok /Ő31F