Szerintetek van olyan, hogy szakítás és különköltözés után, pár hónap vagy év múlva újra összejön a két fél?

Láttam már erre példát. Egyszer neten ismerkedtem meg egy férfival, aki már külön élt az exétől, de valahogy éreztem, hogy nincs ez még lezárva, ezért nem is bonyolódtam vele kapcsolatba (pedig amúgy bejött volna). Baráti kapcsolatban maradtunk és évek múltán újságolta a férfi, hogy újra együtt vannak az exszel, összeköltöztek és már útban van a baba.

Részleteiben nem láttam bele.

Nálam ez elképzelhetetlen lenne: ha az exem lenne a Földön az utolsó férfi, akkor sem akarnék újra összejönni vele.

Igen, persze, létezik ilyen.

De ennek csak akkor van értelme és akkor lehet hosszú távon működőképes ha a külön töltött idő alatt az egyik, vagy inkább mindkét fél felismerte a saját hibáit, amit korábban elkövetett, illetve ezeken változtatni is tudott.

Ha ez nem történik meg, hamarosan ismét ott találják magukat, ugyanabban ahelyzetben mint előző szakításukkor.

Továbbá, mindkét félben meg kell lenni a szándéknak, hajlandóságnak...

" de a korábbi gondok visszatértek. "

Bizony, ezért írtam, hogy alapvető az hogy a felek változtassanak a korábbi hibáikon, mintáikon, felismerjék a saját hülye kis játszmáikat és ezeket el tudják hagyni.

" nem minden "hiba" orvosolható, mert lehet egy bizonyos tulajodonságod, szokásod valaki szemében hiba, máséban nem lenne az."

Persze, teljesen igazad van!

Vannak alap tulajdonságok, amiken nem tudunk (vagy neem is akarunk) változtatni. Persze ha ezen tulajdonságok okozzák a túl nagy súrlódásokat, akkor sajnos nincs sok esély, egyszerűen nem illenek egymáshoz.

Én azokra a tulajdonságokra, játszmákra gondoltam, amiket akár otthonról hoztunk és levetkőzhetők. Például, vegyünk engem (:-) ), ha bármi súrlódás volt köztünk a párommal, én nem voltam hajlandó konfrontálódni vele. Inkább elvonultam, sőt, még én vártam hogy jöjjön oda és vigasztaljon meg. Ezt évekig nem ismertem fel. És ez a játszma okozta pl. azt hogy egy idő után el sem mondta ha valami baja volt. Mert tudta hogy úgyis csak "duzzogni" fogok és nem fogjuk megoldani a problémát.

Végül a sok-sok felgyülemlett dolog miatt (is) szakítottunk. A nagy egyedüllétemben nekifogtam kiértékelni magamat, tükörbe néztem, és nagyokat döbbentem magamon. Hamar el is kezdtem tudatosan dolgozni ezeken a dolgokon, jó részüket le is tudtam már vetkőzni.

Szóval igen, létezik változás, változtatás, ennek nyomán pedig sikeres újrakezdés.

De pl. egy másik tulajdonságom, hogy nem vagyok szószátyár, nem vagyok rámenős, társaság középpontja tipusú ember. Ezeken nem tudok, de nem is akarok változtatni. Ez hozzám tartozik, az én részem, nem játszmázás. Ha emiatt nem bír engem elviselni valaki, az nem hozzám való.