Végigsírtam az éjszakát az exem miatt, akivel másfél éve szakítottunk. Hogy lehetnék már túl rajta?

Szakítás után szántál időt arra is, hogy feldolgozd/megértsd az eseményeket? Vagy csak egyből a szőnyeg alá söpörted a témát?

Azért kérdezem, mert lehet azért nem tudod ennyi idő után elfelejteni, mert nem rágtad át eléggé a témát, nem gondoltad végig, hogy mi miért történt, és nem hagytál időt magadnak arra, hogy megértsd, miért jobb, hogy így alakult. Kitartás!

Pszichológus! ... és ezt most őszinte jóindulattal mondom.

Különös tekintettel erre a két mondatodra:

"Tudom, hogy szemét módon bánt velem. Tudom, hogy soha az életben nem leszünk többet együtt, és őszintén: nem is lennék."

Gondolj rá nyugodtan,de mindig erősítsd meg magadban, hogy okkal lett vége, okkal nem beszéltek azóta, ennek így kellett lennie, jobb így mindenkinek.

Szóval ne sírj miatta, ha eszedbe is jut,jusson mindig eszedbe, hogy jobb így és mással is lesznek ilyen szép,vagy még szebb emlékeid majd.

És ismerkedj.Testiség helyett fontosabb szerintem,hogy ismerkedj és egyértelmű legyen, hogy van élet rajta túl is

idő + figyelemelterelés.

pl egy új szerelem. mondjuk azt nem lehet csak úgy találni, de a lehetőséget nem szabad kizárni