Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Melyik lenne a nagyobb pofon? Ha a szerelmetek folyamatosan megcsalna vagy ha éveken át csak "alibinek" használt volna, mert valójában homoszexuális?
Elmondhattok mindenféle utolsó patkánynak, de mentségemre annyi szóljon, hogy apám homofób, anyukám meg kontrollmániás, aki kb. azt is eltervezte, hogy milyen virágokból álljon a menyasszonyi csokrom. Arról nem is beszélve, hogy azt is eltervezte, kihez fogok hozzámenni. Amikor szakítottam a barátommal, szembeköpött, többször felpofozott, eltiltott egy ideig a szociális médiától, és elmondott minden "dagadt, rusnya rbancnak", aki majd egyedül dögöl meg.
Éveken át játszottam a tökéletes barátnőt, sokszor mondtam neki, hogy "szeretlek", aranyos menyjelölt, nagynénijelölt, és sógornőjelölt voltam.
Egyetemen kolis lettem, és akkor döntöttem el, hogy ez a saját életem. Szakítottam a barátommal, és azt mondtam, hogy azért, mert nem bírok 5 évig távkapcsolatban élni, aki utána fél évig nem hagyott békén, és akkor azt hazudtam neki, hogy azért szakítottam vele valójában, mert megcsaltam 3 emberrel, akiből 1 lány volt, és most azzal a lánnyal vagyok (amúgy tényleg összejöttem egy lánnyal később).
Ettől nagyon kiborult, a családja kb. megutált, és mivel a baráti köröm az ő rokonságából is állt, ezért a barátaimat is elvesztettem.
Szerintetek helyesen cselekedtem, hogy inkább egy rbancnak állítottam be magamat, elérve, hogy megutáljon, vagy pedig meg kellett volna mondanom neki, hogy sosem szerettem, és csak azért voltam vele, mert az anyámnak ő tetszett?
Tudom, hogy mindenképpen egy dög vagyok, de az a kérdés, hogy melyikkel voltam a kisebb dög.
NEM KAMU, AKÁRMENNYIRE IS ANNAK TŰNIK!!!!!!!!!!!
válasza:
válasza:Az anyám utál, amióta szakítottam a barátommal, apám is rideg velem.
Szeretnék könnyíteni a lelkiismeretemen, és a szemükbe mondani, hogy nem vagyok rbanc, csak egy bántalmazott leszbikus, de félek, hogy habár a barátaim megértenének és talán az exem is, még jobban összetörném.
Mindig próbáltam mindenkivel legalább korrekt lenni, és nehéz azt feldolgoznom, hogy olyanért gyűlölnek, amit el sem követtem.
válasza: válasza:Nekem is személy szerint könnyebb lenne feldolgozni, hogy megcsalt mint azt, hogy végig áltatott. Előbbi esetben legalább mondhatom hogy volt egy pillanat, amikor őszinte volt az egész kapcsolat és én nem vagyok teljesen ostoba.
Szerintem egyébként a te esetedben az őszinteség célravezetőbb lett volna, legalábbis a pasival szemben. A többieknek hazudhattok amit akartok, de szerintem ő megérdemelte volna az őszinteséged.
Viszont a helyedben amint tehetném, az összes létező kapcsolatot megszakítanám a szüleimmel. Max karácsonykor egy üdvözlőlap meg hasonlók. Ez így nem élet, és idővel sem lesz jobb- sőt, ha esetleg egyszer gyerekeid születnek, akkor hozzájuk is hasonlóan állnának, az pedig már az ő érdekük, hogy ne engedd.
Utolsó előtti, ugye vágod, hogy akkoriban nem voltam több 15-16 évesnél?
Húszévesen már nem csinálnék ilyet, hogy összejövök egy sráccal, aki belém szeret, csak azért, hogy legyen kit bemutatnom otthon.
válasza: válasza:Nehéz az utad a felnőtté váláshoz... de mindegy.
Jó felé haladsz.
Egy életed van, ha így tudod kizárni a túl sok beleszólást, hát akkor így.
Ne csinálj semmit, mindegy, hogy ezek közül ki mit gondol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!