Szakítottam, szenvedek miatta mit tegyek? 18 éves vagyok

Itt dogoljek meg menten helyben...azt hittem csaj vagy.

Nos, ha elhagyott akkor hagyd, legyen eszed, nehogy mar egy ilyenert buslakodj, tobb is veszett Mohacsnal!

Teljesen megértelek és átérzem a helyzeted. El tudom képzelni,hogy mennyire fájhat és hogy kb min méssz keresztül. Nem tudok mást mondani,mint hogy foglald el magad és reménykedj hogy később jobb lesz. Undorítók az ilyen berek,legtöbb esetben észre se veszik őket a többiek. Te meglátsz bennük valami értékeset,bele szeretsz,bevezeted mindenbe,mert odáig vagy érte,erre ők úgy érzik,hogy mostmár övék a világ,elhagynak és mennek "élni" ami abból áll hogy fűvel-fával lefekszenek. Ekkor pedig nem tudod eldönteni,hogy mi fáj jobban,az hogy elhagyott avagy hogy csak önbizalom növelésre kellettél. Nagyon érzékeny léleknek tünsz és attól tartok,hogy ez elveszi a kedved mindentől. Senkinek nem kívánom azt,hogy ilyen korban az első ember ezt tegye vele. 15 éves korom óta,ahány "kapcsolatom" volt mindig valamire csak kellettem nekik. Borzasztó sebet hagyott bennem. Remélem,hogy benned nem fog. Nincs erre általános recept,légy erős és ne hagyd magad összeomlani.

"Ha szeteted el tudod engedni"- na erre a klisére mindig az jut eszembe,hogy egy szakadék szélén vagyunk és fogom,hogy le ne zuhanjon. Tedd te is ezt,hidd el,nem érdemel többet,minthogy tégy rá magasról. Ez pont olyan mint a fiú skalpvadászok csak épp lányban. Hagyd,had essen pofára,találkozik majd valakivel,kibe beleszeret,az pedig egy menet után dobni fogja. Hidd el,átértékel majd mindent utánna. Te pedig kapard össze magad mihamarabb,fejet fel mert az életben ennél nagyobb pofonok is lesznek. Tanulj belőle és igyekezz mihamarabb talpra állni!