Mièrt vagyok emiatt ilyen dühös?

Egy èv utàn szakítottunk, pontosabban, èn voltam aki kezdemènyezte,hogy vessünk vèget a dolognak. Nem törtènt semmi extra, a kezdeti lelkesedès utàn ràjöttem, nem szeretem.

Igyekeztem ennek megfelelően, kulturàltan kezelni, ő sem vagdalkozott, nem volt dràma.

De, passziv agressziv kommunikaciora vàltott:

azt mondta, ő is szakítani akart màr, de olyan dolgokat mondott "indoknak", amik egyàltalàn nem voltak igazak: hogy èn olyan dolgokat szeretnèk az èletben, amit ő egyáltalàn nem pl. X helyen külföldi munka, egy,maximum kèt èven belül esküvö, 3-4 gyerek ès mèg pàr ilyen dolog.

De èn ilyenekrol nem is beszèltem! Nem is terveztem ezeket! (Y helyen elképzelhetőnek tartom, hogy majd dolgozzak, illetve, eskuvőt- EGY db gyereket, optimàlis esetben 10 èven belül szeretnèk.

Szóval, fogalmam sincs, honnan szedte a fentieket- ès emiatt teljesen hülyènek èrzem magam. Honnan talált ki ilyen dolgokat? Ennyire nem figyelt ràm?

A kelletènèl jobban dühít, mert hiàba èn kezdemènyeztem a dolgot, igazsàgtalan, valótlan dolgokat vàgott a fejemhez. Van ezer rossz tulajdonsàgom ès hibàm, ha azokat hozza fel, elfogadom, ha nem mond indokot, az is rendben van, de ezen nem tudok napirendre tèrni.

Nem szerettem, nem szeretem, akkor mièrt zavar ennyire a viselkedèse?