Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elkerülhető volt ez, ha másként döntök?
Mindig egy olyan lány voltam aki az igazit keresei, akivel eltudnám képzelni a jövőmet. Vagy ha nem is, akkor csak egy boldog kapcsolatról álmodoztam.
Eddig 5 kapcsolatom volt, 4 csak futó kaland volt, 1 ami majdnem jól sült el. Ott én hibáztam, mert annyira a barátomnak gondoltam, hogy a kapcsolatból nem lett semmi.
Aztán újra megpróbáluk, sikerül 6 hónapig együtt voltunk, de aztán megcsalt.
Annyira maga malatt voltam, hogy már-már nem vágytam egy kapcsolatra sem.
Aztán történtek a dolgok, elköltöztem, új embereket ismertem meg. Közük egy kedves srácot is, ő vele minden megtudtam beszélni, segített megnyugodni.
Jóban voltunk, de nem nézem rá más szemmel, ő csak egy olyan jó fiú barátom volt.
Közben meg annyira kétségbeesett voltam, hogy engedtem egy másik fiú csábításának és lefeküdtem vele.. gondolván, hogy valami jó is kisüthet belőle.
Ez az idejön-odamegyek kapcsolat 2 hónapig ment, ritkán találkoztunk, igazából titokban is tartottam... mert úgyéreztem, hogy ez nem lesz jó befejezésű kapcsolat.
Ha találkoztam is vele, akkor is csak az ágyban kötöttünk ki.
Most jön a lényeg, az a fiú átjött hozzám(fiú barátom) és akkor épp a másik fiúval voltam.
Akkor kiderült, hogy régi "barátok". Kérdőrevonta, hogy mit keres nálam, ő azt mondta, hogy segített kipakolni én meg falaztam neki.
Napok után kezdtem rájönni, hogy egy az idejön-odamegyek kapcsolatnak nem lesz jövője.
Döntöttem és szakítottam vele, ő nem szólt semmit és lelépett.
1 hétig nem hallottam róla semmi, gondoltam, hogy már biztos nem ad több jelet és felfogta, hogy nem szeretném folytatni.
Közben kiderült, hogy az a fiú aki a barátom szerelmes belém. Napokkal később úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk együtt. Furcsáltam mert minden jól ment, éreztem, hogy ez jó lesz
Ő más volt mint a többi, ez éreztem legbelül.
A boldogságom kevés idejig tartott, az a csávó akivel szakítottam hirtelen, megjelent akkor épp este volt és sétáltam a másik fiúval.
A fiú akivel sétáltam akkor épp magához ölelt és megcsókolt, a másik hirtelen dühében ellökött a fiútól, megverten és azt mondta neki, hogy miért csókolgatod a barátnőmet.
Annyira el szégyelltem magam, a csávó csak úgy kezén fogott és magával vitt.
Utólag kiderült, hogy a fiú akivel összejöttem szerelmes volt belém már a kezdetektől és azt is tudta, hogy együtt vagyok a csávóval.
Azóta eltelt 2 hét most a csávóval vagyok, a barátaim kérdésekkel bombáznak, hogy mi történt? Mizu velem stb. Nem mondtam senkinek semmit, mert megkért, hogy tartsam a szám.
Most igazából a csavónál élek, nincs semmi zűr.
De nem vagyok szerelmes, sőt inkább dühös és szomorú vagyok.
Pedig én lezártam a kapcsolatot... hm, nem tudom voltaképp teljesült a kívánságom, de milyen áron?
Nem tudom, ha pl máshogy zárom le a kapcsolatot és képbe hozom a barátaimat is, akkor máshogy történt volna?
Most mit tegyek? Vele vagyok, konkrétan féltékeny és magához láncol...
Néhány napja furcsán érzem magam, annyira legyengült és rosszul érzem magam, azt sem tudom, hogy mi bajom..
Vagy hagyjam, hogy történjenek a dolog? Hátha jön majd a szerelem, és a végére minden rendbe jön majd?
Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett, de csak ide tudtam kiírni mindezt. A barátaimra most nem támaszkodhatok.
Néhány értelmes tanácsot szeretnék, maradjak vele? Békéljek meg vele? Tegyek úgy mindha semmi sem történt volna?
Hisz a fiú(barátom) akivel akkor összejöttem, nem tartott a kapcsolta 1 hétnél tovább, de szerelmes voltam belé.
Én 20/ az "exem" akivel csak úgy szakítottam 22/ akivel most együtt vagyok 24.
válasza:Megvertek, akit "szeretsz", teged meg elrangatnak --> rendor, vagy legalabb rendorrel fenyegetes. Ahh, biztos en vagyok a hulye, de ha valaki helyben hagyna a parom azert legalabb egy tokon rugassal beprobalkoznek vagy segitsegert kialtoznek.
Bocsi, en is csak rohogni tudok azon, hogy te keresed az igazit.
válasza:Gyozott a neandervolgyi, te pedig behodoltal neki. Kb ennyi tortent. Igazabol azt sem ertem, most minek kapalozol, leritad kerek perec, hogy vele vagy, es vele is maradsz. 20 evesen mar reg nem igy kene gondolkoznod.
Itt nem az a problema, hogy mi lett a fiuddal, akit lenyomtak, mint a belyeget, hanem az, hogy mi a fene van veled? Mi vagy te hadizsakmany, vagy rabszolga? Ezek utan nem csodalkozom, hogy a kapcsoaltaid nem tudtak a futo kalandon tul fejlodni, voltakeppen te vagy a legnagyobb gatja ennek, mint valami stockholm szindromas no. Felek ezt mar nem fogod kinoni, ide mar szakember segitsege fog kelleni.
43F
válasza:Akit szeretsz, sajnálod, mert "szerelmes voltál" belé, de azzal vagy, akiben nem is voltál, de kicsit javult....
Hát... a szerelem már el is múlt? Ez gyorsan jön, gyorsan megy nálad.
Nem akarod jobban megismerni azokat az embereket, akikkel együtt vagy, mielőtt lefekszel velük?
Ahhoz hogy "megtaláld az igazit", először neked kell azzá válnod. Az pedig önismerettel lehetséhes, és önmagad fejlesztésével.
Egy kapcsolat két emberből áll. És boldog nem attól leszel, hogy van melletted valaki, hanem a benned lévő gondolatoktól, hozzáállástól, döntésektől...
Magadon dolgozz, fejlődj, és ha valakit szeretsz, amellett tarts ki, ha nem, akkor meg ne legyel vele.
Érthetetlen, miért csinálod, amit csinálsz
válasza:Azt írod, nem vagy jövőbe látó. Mondok neked pár dolgot, ami segít a jövőbelátási képességeid javításában:
1) Olyan nincs, hogy összefekszel valakivel, mert "hátha ő LESZ az igazi". Kevered a sorrendet! Ha "igaz szerelemre" vágysz, az nem az ágyban kezdődik. Az ágyban pont az kezdődik, amit megtapasztaltál eddig is. Hogy akikkel lefekszel, nem vesznek komolyan és csak kefélésre fognak maximum "használni".
Tehát a jövőben ha valakinek azonnal szétteszed a lábad, számolj azzal, hogy még egy jóravalóbb fickóban is felébreszted a gyanút, hogy Te túl könnyen teszed szét a lábad BÁRKINEK...! Senkit nem érdekel, hogy mi van a fejedben, "mit hittél", a jó kapcsolathoz nem a puncidon keresztül vezet az út.
2) Egy kielégítő párkapcsolatban nem nevezed a párodat csávónak. Az, hogy mégis csávónak hívod azt, akivel együtt élsz, egyértelműen mutatja, hogy nem akarsz te ebben élni.
3) Eközben a viselkedésed azt is egyértelműen mutatja, hogy a mostani "csávód" sem fog komolyan venni és tőle sem kapod meg azt, amire vágysz. Ennek Te vagy az oka. Kefélgettél vele 2 hónapig, aztán "szakítottál", de amikor kezet emelt a barátodra, akkor nem hordtad le azonnal, hogy még a barátnőjének mer nevezni, hanem még hagytad magad elhurcolni, mintha csak a kiskutyája lennél. És még ezek után hozzá is költözöl ahelyett, hogy egy józan pillanatodban véglegesen kidobnád végre. Az ilyen nőt nem is lehet komolyan venni, csak egy tárgy vagy és ő ezzel teljesen tisztában van.
Én nem tudom, ezek után mit remélsz, milyen döntésről kérdezel egyáltalán? Dönthetnél úgy, hogy nem fekszel össze mindenkivel, hogy hátha később beleszeretsz. Dönthettél volna úgy, hogy azok után szóba sem állsz a "csávóval", amit az művelt a barátoddal. Dönthettél volna úgy, hogy nem bútorozol össze vele. Bármelyikkel elkerülhetted volna ezt a végkifejletet.
De ezen már nem tudsz változtatni.
Azon viszont igen, hogy ne folytasd tovább ezt a kudarcos életet, abban pedig az a kulcs, hogy változtatsz MAGADON. Ahogy többen is írták, ehhez önismeret kell, pszichológus, pszichoterápia, de elsősorban az, hogy akarjad a változást. Mert ez nem arról szól, hogy "véletlenül" megbízhatatlan emberek kerültek az utadba és most is "véletlenül" egy erőszakos barbárral élsz együtt, hanem valami nagyon nem oké abban, ahogy magadról gondolkodsz, ha ezektől remélsz jobb életet.
Tudom, ez mind az én hibám. De sajnos ezen már nem tudok változtatni, ugyanis történt valami, és ezt egyedül nem tudom megoldani.
Egyenlőre haza nem szeretnék menni. Tudom, százszor is megbántam amit a másik fiúval tettem, de a félelemtől nem tudtam megmozdulni, szerintetek szó nélkül tűrtem volna? Persze, a történtek után egy jó hosszú beszédes törtet.
Most egyelőre nagyobb támogatást kapok, és szerintem most ez a jó döntés, az ami történt megváltoztatott!
válasza:Figyelj, amíg azon vekengsz, hogy mit tettél a másik fiúval, addig fogalmad sincs a VALÓDI problémádról. Mert a fő kérdés az, hogy mit tettél MAGADDAL! És mit teszel FOLYAMATOSAN magaddal!
Igen, nem volt szép, ahogy elbántatok vele. De ez sokkal kisebb probléma annál, hogy gyakorlatilag egy rongynak tekinted magadat! Hogy ennyire semmibe veszed magad, hogy valaki a semmiből nekironthat a szerelmednek, aztán téged meg magával rángathat. Hogy annyira semmibe veszed magad, hogy ezek után még HOZZÁ IS KÖLTÖZÖL! Mert tegyük fel, hogy a "csávó" erőfölényben volt, nem bírtatok volna vele ketten se, nem tudtad kiszabadítani magad és EZÉRT hurcolt magával. De az, hogy ezek után még hozzá is költözöl, azt mutatja, hogy Te SAJÁT ELHATÁROZÁSBÓL ezt elfogadod! Elfogadod és megjutalmazod az erőszakot! Ez az elképesztő.
És nem azon gondolkodsz, hogy hogyan tudnál fejlődni abban, hogy NE KERESD, NE AKARD azt, hogy valaki megalázzon és dróton rángasson! Hanem a körülményeket nézegeted ehelyett, miközben a dolgok alakulásának a kulcsa benned van. Hogy kigyomlálod-e magadból ezt a szélsőséges társfüggőséget, megtanulod-e értékelni magadat és önállóvá válsz-e. Amíg nem ezzel foglalkozol, addig a körülmények csak romlani fognak. Események történnek majd, amiről azt hiszed, hogy véletlen vagy hogy külső körülmény. Pedig egyszerűen minden abból fakad, amit nem akarsz kijavítani magadban. És amikor azt hiszed majd, hogy ennél jobban már nem szenvedhetsz, ennél már egyszerűen nem lehet rosszabb, még annál is lesz lejjebb...
Ha még ébren van két agysejted, azoknak mondom, hogy helyezd át a fókuszt, amíg képes vagy gondolkodni. Az az ember, aki erőszakkal rabolt Téged el, sose lehet a társad, soha nem fogja elérni veled még egy párkapcsolat minimumát sem. Mégpedig azért, mert a párkapcsolat EGYENRANGÚ felekből áll. Ezt pedig ő elkaszálta azzal, hogy nem tisztelte a döntésed, hogy szakítottál vele, hogy megverte a barátodat és hogy erőszakkal magával vitt. Ezzel ő lett a fölérendelt. Te pedig vele mentél (az egy dolog, mert innen még menekülhettél volna utána), de pont az ellenkezőjét tetted, mint amit a józan ész diktál: összebútoroztál vele! Ezzel Te biztosítottad őt arról, hogy az alárendeltje AKARSZ lenni, tehát hatalma van fölötted. Alá/fölérendeltséggel csak erőszakos kapcsolatokat lehet fenntartani, ami az ellenkezője annak, amire vágysz.
Veszélyes, ha túl okosnak hiszed magad, ha azt hiszed, hogy ha a körülményeket megváltoztatod, akkor minden jó lesz. Még egy magasan képzett klinikai szakpszichológusnak is pszichoterápia kell ahhoz, hogy a saját életén változtasson, a Te műveltséged és önreflexiód meg sehol sincs ehhez képest. Magadat nem tudod ebből kirángatni csak úgy, ha nem fordítasz energiát az önismeretre szakember vezetésével.
Köszönöm.
Amikor elköltöztem otthonról, akkor ismertem meg azt a fiút akit a mostani barátom lenyomott, ő csak egy barát volt, fene sem gondolta volna, hogy szerelmes belém.
Közben ezzel a fiúval akivel most együtt vagyok, elkezdtünk egy a különös kapcsolatot(csak szex). Mire 2 hónap eltelt, a nagy ritkán-titokban tali, akkor kezdtem rájönni, hogy ez így nem jó.
Ideges voltam és szakítottam vele, ő nem válaszolt a szakitasomra semmit. Én megkönnyebbültem, hogy végre vége.
Akkor észrevettem, hogy a fiú barátom, közeledik felém, és én hagytam-összejöttem vele. Ő boldoggá tett, örültem, hogy végre van egy olyan fiú, aki igazán szeret és megbecsül. —ezt sajnálom annyira, ez hiányzik.
Most együtt vagyok azzal a fiúval akivel csak szex kapcsolat volt. Önszántamból akartam hozzá költözni, nem akartam a másik fiú szemébe nézni.
Most is ha visszagondolok arra, hogy mit tettem vele, sírva fakadok, hisz nem a mostani barátom volt a szemét, hanem én!!!!
Mert nem voltam képes lezárni egy ilyen(semmilyen) kapcsolatot! Főleg, hogy a fiú barátom is rátett egy lapáttal, hogy féltékennyé tegye az úgymond "barátját" - barátomat!
Most igazából már beletorodtem, igaz az is, hogy ha rá gondolok elszomoridom és szerintem ez egy darabig így is marad.
A mostani helyzetből megpróbálom a legjobbat kihozni, elköltöztem(a barátom költöztetett el),abból a kerületből ahol a fiú barátom él, ső a város másik felébe, csak azért, hogy ne találkozzak vele!
Néha még máig is vitatkozom a barátommal, ő szerinte el kellene felejtenem végre és túllépni rajta!
Ez a fiú most úgymond jól keres, és ha most el is költöznék nem tudom, hogy hova mehetnék, egy út van és az csak haza vezet, és azt én nem szeretném.
Azóta kiderült egy bizonyos dolog, és hogy őszinte legyek örülök, hogy amellett döntöttem, hogy vele maradok.
Amióta vele vagyok, enyhülnek a dolgok-sőt már nem is kiabál velem, csak ha felhozom a témát.
Végülis teljesült a kívánságom, de nem ilyen áron...!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!