4 év után hol kellene tartania ideális esetben szerintetek egy kapcsolatnak?

Én ezt nem években mérem.

Van amikor egy 1 éves kapcsolat többet ért mint egy 10 éves.

Az összeköltözéssel az a baj, hogy minél idősebbek lesztek annál nehezebb lesz főleg, ha külön városban éltek.

Akinek esetleg saját lakása vagy saját háza van, az nem fogja feladni, eladni végképp...csak ritkán.

Ki költözzön kihez....kinek jelent gondot a munkahelyre a bejárás, de az is lehet, hogy valakinek másik állást kell keresnie.

Ahogy idősödik az ember egyre nehezebb.

Mi másfél év után költöztünk össze, a húszas éveink elején vagyunk. Ennek az is az oka, hogy alapból távkapcsolatban voltunk, és így tudtuk megoldani, hogy többet legyünk együtt, de egyikőnk sem tartja ezt korainak.

Szerintem ezek a dolgok mind személyre szabottak, van aki már fél év után összeköltözne és 2 év után gyereket, van akinek háromszor ennyi idő kell pl.

Az soha nem normális, ha eltűnik a rajongás. Ez csak olyan esetben van ha nem dolgoznak a kapcsolaton és hagyják ellaposodni. A lángoló szenvedélynek nem szabad az évek múlásával elmúlnia. Kell persze egy nagyon mély szeretetnek kialakulnia de ha ez átveszi a szerelem helyét az soha nem jó.

Én úgy gondolom, hogy 4 évig viszonylag könnyű egy kapcsolatot fenntartani. A külön költözés persze elég időszerű két felnőtt ember között, addig úgy sem ismeritek meg a másikat.

Az pedig, hogy mire érett a kapcsolat nem az évek kérdése. Vannak kapcsolatok amik 1 hónap után komolyabbak mint néhány 10 éves kapcsolat. A gyerekvállalás nem annak a kérdése, hogy mennyi ideje vagytok együtt. Gyereket csak akkor szabad vállalni, ha mind a ketten ALKALMASAK vagytok rá. Illetve ha valóban ismeritek egymást (ami kizárt amíg nem éltetek együtt pár évet) és a kapcsolat tökéletesen működik. Minden más csak felelőtlen, önző gyerekpotyogtatás.

A házasság pedig nem fejezi ki a kapcsolat komolyságát és szintén semmi köze ahhoz, hogy mennyi ideje vagytok együtt. A házasság gyakorlatilag egy darab papír vagyonközösségről amit vagy akartok vagy nem. De ahhoz, hogy egy kapcsolat mennyire komoly semmi köze nincsen.

Az egyetlen dolog ami számít és amiben mérhető a kapcsolat "komolysága" az az érzelmi szint. Se a házasság, se az együtt élés, se a gyerekvállalás semmit nem mond el egy kapcsolatról, egyedül az, hogy hogyan gondoltok egymásra, mennyire vagytok szerelmesek, mennyire vagytok elkötelezettek egymás felé és persze az, hogy mennyire működik jól a kapcsolat. Teljesen mindegy, hogy mennyi idő után de egy ideális kapcsolatnak ott kell tartania, hogy szerelmesek vagytok, nincs sok probléma de ha mégis azt gond nélkül megoldjátok, mind a ketten teljesen biztosak vagytok benne, hogy együtt akarjátok leélni az életeteket. Ezen kívül az ég világon semmi nem számít, minden csak papír aminek vagy érzitek szükségét vagy nem. De a kapcsolat nem lesz komolyabb sem a házasságtól, sem a gyerektől.

A barátnőd komolytalan.

33/f

Húúúú... ugyanez a felállás, teljesen! 😃

4 éve együtt. Én 27, ő 24.

Mi most tudtunk összeköltözni csak idén, tehát 3 és fél év után. Ennek oka az volt, hogy távkapcsolat volt (200 km), és tanulmányink miatt is messze voltunk egymástól. Szóval végeztünk sulival, és összeköltöztünk, albérletben vagyunk, dolgozunk 🙂

Én úgy gondolom, hogy a mi kapcsolatunk rettentően elhúzódott emiatt. Akkor a tietek?? Figyelj... ha nem lett volna a távolság, már max egy év után összeköltöztünk volna.

Házasság és gyerek téma is csak a karrier miatt húzódik. Ha suli után csináltunk volna egy szakmát max, és azóta dolgoznánk, saját élettel (tehát 4-7 éve), akkor szerintem már simán lenne gyerkőc is.

Fogalmam sincs mi van nálatok, de én pl sokszor elgondolkoztam, hogy nem kell együtt lennünk, mert távkapcsolat, nehéz fenntartani az érzelmeket, stb... de nálatok basszus semmi nincs, semmi jövőkép, semmi cél...

Alapvetően a szerelem az lefelé ívelő dolog, csak a hormonok és kémiai vegyületek játéka, melynek a fajfenntartásban és a kötődés kialakulásában van szerepe. Tehát max pár év alatt elmúlik. Utána(és persze közben is) van szeretet, szenvedélyért és minden másért pedig meg kell dolgozni. Mi sem tunyultunk bele a kapcsolatba. Ugyanúgy járunk randizni, kimozdulunk együtt, csinálunk dolgokat.

Nem igazán értem mit csináltok, de ez így nagyon komolytalan tényleg. Sajnálom 🙁

Szerintem ez nagyon korfuggo es attol is fugg h egzisztencialisan v tanulmanyokkal, munkaval ki hogyan all.

Esetetekben 24-27 szerintem idealis kor az osszekoltozesre, majd lassan hazassag, gyerek, ha anyagi feltetelek meg vannak. Uakkor ha vmelyikotok most kezdett el dolgozni, erdemes kicsit "karriert" epiteni gyerekvallalas elott, h amikor a no visszatagozodik a munka vilagaba szules utan, visszavegyek.

Mas a helyzet nalunk, 32-38evesen jottunk ossze, 4.5 eve vagyunk egyutt, ebbol 4eve egyutt elunk, osszel hazasodunk.

A szerelem/szenvedely pedig a parok habitusatol is fugg plusz ki mennyit csalodott, mennyire szerelmes tipus. 5ev utan az elozo kapcsolatomban mely kotodest, szeretetet ereztem, a jelenlegi parommal viszont elso pillanattol a mai napig szerelmet, egyseget, szamomra nincs nala jobb.

De nincs egyetemes torveny h kinek mit KELL ereznie.

Szemelyes velemenyem h 2-3ev utan a legtobb ember el tudja donteni h akarja-e a masikat hosszu tavon. Mas kerdes h pl a kapcsolatfuggo nem azert akarja folytatni mert a masik elete nagy szerelme, hanem azert mert a semminel ez is jobb.