Van itt olyan (nő vagy férfi, mindkét nem véleménye érdekel), aki szereti a párját, annak ellenére, hogy tudja egyáltalán nem néz ki jól/nem szép a másik?

Nekem pl. Volt olyan párom aki a megismerkedesunkkor egyaltalan nem tetszett, de utana amikor megismertem a személyiséget teljesen megszépült a szememben.

L

Ismertem olyant aki egy Adonisz alkat volt,de a viselkedése undoritó.

Nem kell kimondottan egy férfiszépség legyen,attól lehet még szeretni.

Megismerkedésünkkor a férjem sem volt egy Adonisz. 185 cm, 65 kg, barna táskák a szem alatt, divatjamúlt, előnytelen ruhák. Nem gondoltam volna hogy bármi is lesz köztünk, de a személyiségével levett a lábamról. Az sem érdekelt, hogy a környezetem szerint sokkal jobb partit is találhattam volna.

Az idő bennünket igazolt: bár megmaradt ugyanolyan rendes embernek, de a külsejének jót tett az öregedés: hízott, nincsenek táskák a szeme alatt, megtalálta a hozzá illő stílust és idővel megjelent nála egy bizonyos sárm, amire már más nők is felfigyelnek.

Szóval csúnyácska férfiak, ne keseredjetek el, tényleg rengeteget számít valaki személyisége, kisugárzása.