Hölgyek! Nektek valóban a kedvesség, biztonságérzet, egzisztencia a legfontosabb?

Szerintem sem minden a külső, de kedvességtől, megértéstől még nem leszünk szerelmesek. Ezek alapdolgok, de nem ettől leszünk szerelmesek.

Személy szerint én a határozott, derűs, jó humorú, nem megkeseredett, nem tesze-tosza pasikba tudok beleszeretni. Lehet akármilyen jóképű, ha még a kezét is nekem kell megfogni, mert ő nem meri még a harmadik randin sem, hát az lehet akármilyen kedves és megértő, nem tudok beleszeretni soha az életbe. Ha nem életképtelen, megáll a saját lábán, az jó pont, ez valóban fontos. Én nem gyereket keresek, hanem Férfit, akire felnézhetek, aki erősebb nálam.

Egyszer volt valaki, aki úgy vitt át a zebrán, hogy kézen fogott, azt mondta: balra néz, jobbra néz, nagyot néz, mehet...Felhúzta a cipzárt a kabátomon, mielőtt kiléptünk a hidegre és megigazította a sapimat.

És újra kislánynak éreztem magam mellette, BIZTONSÁGBAN és én ettől lettem szerelmes. Ez nem puszta kedvesség. Lehet valaki úgy is kedves, hogy attól még nem érzed magad biztonságban.

Talán az a legjobb szó, hogy abba a férfibe szeretünk bele, aki mellett jó értelemben véve kislányok lehetünk újra.

A magam nevében tudok csak nyilatkozni.. és nyilván számít a külső is valamennyire, de nem kell végtelenül jóképűnek lennie, vagy tökéletes izomzattal rendelkeznie.

Ha valaki kedves, figyelmes, jó humorú, fel tudja kelteni az érdeklődesemet akkor is, ha nem kimondottan "szép" a külseje. Lehet hogy épp a hagja, mosolya, szeme vesz le a lábamról. Szerettem már olyan férfit, akit elsőre látva, kimondottan csúnyának tartottam. Olyan kedves volt ahogy beszélt és mikor legelőször átkarolta a derekamat, elvesztem. Onnantól ő volt a legszebb férfi számomra.. és az egyik legnagyobb szerelem volt az életemben.

4#

Jó volt a sztori de

Hahaha jobb példát nem találtál?:D képzelem mekkora harmónia van köztük:p de szerencsére van helyük kikerülni egymast talán külön házban is laknak:D