Van még aki képtelen volt feldolgozni, hogy első nagy szerelme kapcsoaltairl tud, látta megházasodni..stb. ?

Rettentő hosszú lenne a mi történetünk.

Röviden annyi történt, hogy én egyéb dolgok miatt már sajnos nehezen tudtam benne megbízni. Mindig mondta, hogy minden rendben, minden jó lesz, szeret engem, én vagyok a legfontosabb ember az életében. Minden egyes nap hálás volt, amiért mellette maradtam minden negatívum ellenére. Tervezgettünk rövid és hosszútávra is. Ő volt az, aki új lakásba szeretett volna költözni. Ő volt az, aki még a szakítás előtti órákban is arról beszélt, hogy mennyire szeret és hétvégére kitalál valami szuper programot, hogy kicsit rendbe tegyük magunkat a sok rossz után.

Én viszont éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben a háttérben, mert furcsán viselkedett. Ő nem tudta, de én találtam egy gyanús telefonszámot a telefonjában. Elment otthonról és felhívtam a számot. Egyértelművé vált, hogy akkor, ott, a hívás perceiben éppen egymás mellett ültek.

Hazáért, kérdőre vontam. Persze tagadott, majd beismerte. Akkor azt mondta, hogy ő nem akar tőle semmit, nem történt semmi. És hogy a másik nem tud rólam, rólunk. Mire felhívtam ismét, megkérdeztem, hogy tudja-e, mi a helyzet, hogy mind a ketten hülyének voltunk nézve és mióta vannak együtt? Azt mondta, nincsenek együtt. Persze az exem még akkor összepakolt és elment. Ez egy kedd este volt. Hétvégén már az újoncnak közös, csókolózós profilképe volt kint...

Persze miután az exem elment, még beszéltünk pár szót a maradék cucca miatt leginkább. És még akkor is azt fújta, hogy sajnálja, én voltam neki élete párja, de ez már nem lett volna működőképes kapcsolat.

Igaza volt. Ebben a formában biztos, hogy nem, így, hogy inkább keresett valakit mellettem, közben engem hitegetett. Így valóban nem volt működőképes..

Azóta nem tudok róluk semmit, letiltottam mind a kettőt mindenhol. Az exem még ezekután is próbált engem keresni, persze az új párja háta mögött, de elküldtem melegebb éghajlatra, mert nekem erre nincsen szükségem.