Voltatok már úgy, hogy valakivel azért nem lett semmi, mert foglalt volt, vagy rövid idő után vége lett?

Hogy megismerkedtek és mintha egymásnak szántak volna, de nem lehet folytatás, mert a másik foglalt.

Nem letolást kérek, nem vagyok szerető, de az én történetemben az illető egy munkatárs akivel már elejétől fogva nagy összhang van köztünk. Egyforma a humorunk és érződik hogy vonzódik ő is. Órákig tudunk a semmiről is beszélni, és sok magánéleti dolgot elmesélünk egymásnak.

Teljesen becsületes, és én sem szeretnék belemászni, főleg mert összeroppannék benne, viszont nem tudjuk és nem is akarjuk elkerülni egymást.

Nem tudom hogy ilyennel mit kéne kezdeni.

Mert egészen biztos vagyok, hogy ha nem lenne házas gyerekkel, köztünk valami szép lett volna, de így barátok lettünk és úgymond hallgatólagosan elfogadtuk ezt.

Ha van esetleg más is így, örülnék ha leírná, hogy hogy kezeli, illetve ha pont a foglalt fél, annak is örülnék ha leírná hogyan éli meg.