A szerelem az embereknek mást és mást jelent, tehát hogy szubjektív, vagy azért van egy pontosabb meghatározása? Nálad hogy működik?

Ú, szerintem ez egy k.rva érdekes téma.

Tini koromban volt ez a tipikus ábrándozós rajongás, amikor mondjuk ismerkedtem egy lánnyal, állandóan róla álmodoztam. Ennek a szerelemnek a vágyakozás a mozgatórugója, és az érzés maga egy stressz. Kívánom a lányt, és félek, hogy sikerül-e megkapnom, emiatt izgulok. Egyfajta szélsőséges motiváció egy idealizált cél felé.

Aztán megismertem a feleségemet - tini szerelemből lettünk házasok később. Emlékszem, hogy nem igazán tudtam eldönteni, hogy mit is érzek iránta, mert ez a szélsőséges motiváció, ez a stressz teljesen hiányzott. Vele nem úgy volt, hogy megláttam, megkívántam, és aztán remegő lábakkal közeledtünk egymáshoz, hanem fordítva: véletlenül találkoztunk, aztán hirtelen hajnal négy lett. Aztán megint találkoztunk, és megint hajnal négy lett. Aztán nem találkoztunk két hétig, mert szobafogságot kapott, amiért egymás után kétszer hajnal négyre ért haza éjfél helyett :)

Szóval itt nem a vágyakozás volt előbb, hanem a tapasztalat, hogy k.rva jó vele lenni. Először zavart, hogy amikor már randinak neveztük, akkor sem volt bennem az a stresszes remegés, amit addig szerelemnek neveztem. Azóta már látom, hogy ez azért volt, mert nem éreztem teljesítménykényszert magamon. Nem féltem, hogy mikor mit lépjek, nyíltan kimondtunk mindent, teljesen nyíltak voltak a kártyáink, emiatt olyan felszabadult voltam mellette, mint soha. Erre mondják a közhelygyárak, hogy mintha ezer éve ismertük volna egymást.

Akkor a szerelem érzését inkább az jelentette, hogy állandóan vele akarok lenni, és amint történik valami, el akarom neki mesélni. Képes voltam végigbiciklizni a fél városon, a bringán vacsorázva, mert így titokban tudtam vele találkozni fél órát, míg a külön angoljáról hazakísértem.

Most így 20 év után úgy írnám le a szerelem érzését, hogy az öröm, amit a másik jelenléte okoz. Amikor jó passzban vagyunk, és jó értelemben véve "tankoljuk" egymást érzelmileg, akkor ha ránézek az asszonyra, elönt egy boldogság és hála szerű érzés, és el is mosolyodom azonnal. Persze, vannak a mélypontok, amikor azt érzem, hogy de jó lenne legalább egy kicsit lepasszolni az asszonyt, mert a tököm ki van már tőle, de ezeket eddig mindig sikerült visszafordítani.

Mikor megismertem a férjem,akkor talán a legjobban azt szerettem

benne,hogy fontos vagyok neki.Nyilván emellé még társult az hogy

milyen ember,belsőleg külsőleg..De igazából ő akkor még gyerek volt hozzám képest,hiába hogy csak egy évvel voltam idősebb nála..

Mellettem érett férfivá,mellettem lett sikeres, és hiszem azt,

hogy ezt nekem is köszönheti. Most már azért szeretem, tisztelem,

mert az egyik legjobb apa akit ismerek, és mert megmaradt benne egyfajta tisztaság, jóság,emberként..Mert ambíciózus,azért küzd,hogy a családjának

jobb legyen.Nekem olyan szüleim voltak,akik le se szartak a testvéremmel együtt se,az unokáikkal se foglalkoznak.Szóval nekem nagyon fontos

hogy egy apának a saját gyereke központi helyet foglaljon el

az életében.És ne csak kirakatilag.

"Számomra a szerelem sokkal önzetlenebb és megragadhatatlanabb, mint amiket leírsz."

"A szerelmet csak őszinte érzelmek válthatják ki , amiben nincs racionalítás"

Szerintem a kérdező másra gondolt, csak félreérthetően fogalmazta. Annak, hogy miért éppen abba vagyok szerelmes, akibe vagyok, annak az az oka, hogy valamit kapok az illetőtől, ami belőlem ennyire pozitív érzelmeket vált ki. Ezt általában úgy szoktuk megfogalmazni, hogy mi fog meg benne, de lehet úgy is, hogy mit kapok tőle.

Pl gimiben volt egy lány ismerősöm aki megtetszett, és, akiről később tudtam meg, hogy két évig plátóian belém volt zúgva. Felnőttként beszéltünk erről, és mondta, hogy az gyújtotta ezt be nála, hogy én voltam az első pasi aki észrevette. Én lettem az ő kis titkos lovagja, mert életében először jó nőnek érezte magát miattam. Ez a kérdező ötödik pontja.

A feleségem gyakran emlegette, hogy anno mennyire megfogta bennem, hogy milyen szépen ki tudom fejezni magam, ami egyszerre szórakoztatta, és nagyon felnézett rám emiatt - a kérdező második és hatodik pontjai. Ugyanúgy gyakran emlegeti a feleségem, hogy amikor jó apjaként viselkedem a lányainknak, attól neki nedves lesz a bugyija. A kérdező négyes pontja.

Provokatív lehet, hogy idekerült a pénz, de szerintem akármit is gondolunk erről, egy csomó embernek valid "szerelmes" pont lehet, hogy a partnere anyagilag a tenyerén hordozza és elhalmozza midnennel.

4-es vagyok.Tényleg sok mindenben racionális vagyok,de a szerelemben pont nem, hisz amúgy elég ösztönös és szenvedélyes eber is vagyok.

Igazi skorpió nő.. :-)

Nem mindegy hogy olyan szerelemről beszélünk ami az első pillanatában

tart ,vagy amit akkor érzünk,vagy sokkal később,esetleg már

családalapítás után.Mert biztos hogy egész mást tartunk

fontosnak az életünk bizonyos szakaszain..

Az a bizonyos szerelem érzése, az semmivel nem magyarázható,

mikor csak a másik jár a gondolataidban, próbálod felidézni

milyen a szeme a szája..De ugye ez csak az elején ilyen intenzív.

Illetve később is lehet az,csak másképp.

Szerintem seminek nincs oka,csak szeretjük utólag belemagyarázni

hogy na,ez ezért történt,ekkor és ekkor..Pedig az is csak egy

szimpla történés volt..Pedig jobb lenne ha lenne.. :-)

Megpróbál szerelmet gerjeszteni "udvarolni stb. mégjobban megfelelni. Ami sok embernél egyébként működik is. Sőt."

A zaklatás és a nyomulás az elutasítás ellenére sem nűködik.. jó lenne felfogni.