Hogyan tudunk túljutni és javítani ezen a problémán?

A barátommal nagyon jó kapcsolatunk van,mindig mindenr megbeszélünk,nem rejtegetünk soha semmit, viszont van valami, amivel soha nem jutunk közös pontra. Én egyetemre járok, kollégista, ebből kifolyólag kevesebbet tudunk találkozni. Az egyetemen nagyon sok belsős programot szoktunk szervezni, és lényegében amilyen körben mozgok, (vagy már inkább mozogtam..) elvárt, higy megjelenjek. Ezek a programok néha egy hétvégét jelentenek az egyetemen, ivós játékokkal, főzéssel, néha pedig csak egy 8-12ig tartó kis buli a klubban közösen a szaktársakkal. Mivel a páromat első helyre helyeztem, mundezek programok 70%-át kihagyom, jó esetben 3 hetente veszek részt egyen, de ott sem teljes jelenlétben, mert muszáj beszélnem a barátommal. Utoljára is az történt, hogy egy ivós játékban csatlakoztam volna egy csapathoz versenyben, ami összesen nax 3 órát vett volna el az estémből, ez esetben nem 4-5 órát beszéltünk volna, hanem pl csak kettőt. Minden alkalommal dilemmában vagyok, hogy mit áldozzak fel, a szaktársaim mondják mindig, hogy eltüntem, gyakrabban kéne kijárnom, de a párom elkezd duzzogni és rosszul érzem magam miata, hogy nem őt raktam első helyre, a szociális életem hanyatlik, amit felépítettem. Mit tudnék csinálni, ha a párom nem viseli jól ha elmegyek másokkal is foglalkozni? Ha elmegyek, akkor ő addig nem alszik, ameddig nem érek vissza a szobámba és nem beszélünk. Minden alkalommal amikor el akarok menni valahova, egy fél napon át beszéljük , hogy akkor mikor beszélünk, megígérem, hogy nem fogok sokat inni, nem leszek részeg.. A párommal semmu féle képpen nem akarok szakítani, mert az elet minden más területen tökéletes köztünk minden, de ezen az egy témán valahogy nem tudunk túllendülni.. Mivel tudnék segíteni, hogy túllendüljünk ezen közösen? Vagy akivel már történt ilyen, ti hogyan oldottátok meg? A párom a mindenem, de szociális életet is szeretnék és kapcsolatokat