Ti hogy reagálnátok ezt le?

Ajj, valószínűleg nagyon beégettem magam.

Szóval, a munkám során az egyik felettesem (aki csak decemberig az) kifejeztem hogy tetszem neki stb. Szinte nyomult rám, hogy lehessen valami. Én alapból bátortalan vagyok a pasikkal, visszafogottan viselkedtem vele. Aztán júniusban írtam neki e-mailt, amiben bevallottam, hogy nekem is tetszik és hiányzik. Akkor ő mikor találkoztunk megmondta, hogy amíg a felettesem nem lehet semmi, azután igen. Oké, elfogadtam, és telesen visszavonulót fújtam, de azért találkoztunk. Ezen találkozások alkalmával is ugyanúgy nyomult, mint előtte. Nem tudtam a hova tenni a viselkedését, de én továbbra se léptem felé. Ekkor ő mondta, hogy elege van, hogy velem nem lehet előrébb jutni. Ez aug 29-én volt. Szeptemberben elkezdett már hűvös lenni velem, aztán egy hónapig nem találkoztunk munka miatt, utána pedig teljesen bunkó lett, és én teljesen kiborultam, hogy elveszítem. Ere megírtam neki egy e-mailt, amiben bevallottam, hogy szeretem stb. Erre a múlt héten találkoztunk, és szinte röhögött rajtam ill. a levelemen. Erre én plusz még azt is bevallottam, hogy nekem az apámmal való rossz viszonyom miatt (régen mindig alázott), bátortalan vagyok a pasik miatt, és életemben ő a második férfi aki minden szintem megfelelne nekem. Erre mondtam neki, hogy ennek ellenére persze nem fogok ráakaszkodni és elküldhet. Erre ő azt válaszolta, hogy nem teszi, mert volt gyerekszobája. Jesszusom! Mekkora egy féreg már, nem?