Miért vagyok ennyire magányos?

Elég furcsának tartom azt, hogy egy 16 fiúként, hogyan lehetek ennyire magányos. Holott látom, hogy a korombeliek buliról, bulira járnak, egy éjszakás kalandokba vágynak, naponta lerészegednek stb. Én nem szeretek eljárni bulikba, bár nem tudom hogy miért. Az utóbbi évben kezdtem azt érezni, hogy kell nekem egy lány akit szerethetek, de sajnos nem találom. Valóban egy korombeli sráctól furcsán hangzik, hogy ilyesmire vágyom, komoly kapcsolatra. Sokszor azt érzem, hogy reggel nincs miért felkelnem, mert minden napom, szürke és monoton, tehát az életemnek nincs értelme. Gyakran álmodom azt, hogy van egy barátnőm és akkor különös érzés fog el ha álmomban megölelem, de lám akkor hirtelen reggel lesz és lehajtott fejel elindulok az iskolámba. Aki átélt hasonlót, annak kérem a segítségét. Köszönöm

16F