Egy Asperger-szindrómásba vagyok szerelmes?

Nagyon különleges és más, mint a többi embertársa. Soha nem kérdeztem rá, hogy esetleg Asperger szindrómás-e, mert korábban eszembe sem jutott. Már vége közöttünk mindennek, de képtelen vagyok elfelejteni és nem tudom elhinni, hogy találok egy hozzá hasonló, vagy ugyanolyan férfit.

Én pont azokat a dolgokat szerettem benne, amiket mások megvetettek volna... hogy nem jár el annyira társaságba, iszonyúan okos, őszinte, hűséges és mindenben megértjük egymást; a világszemlélete, az életfelfogása is lenyűgözött.. egyfajta ihletet adott nekem, inspirált. Minden napom szebb volt, amikor ő jelen volt, de örökre elvesztettem. Mindenkiben őt keresem, hogyan lendülhetnék túl ezen?