Mit jelent az, hogy egy nő legyen kihívás a férfi számára, nem kelletést értek ez alatt, hanem azt, ami miatt megbecsüli, és azt érzi, hogy ez a nő kell neki?

Szerintem ez eleve hülyeség. A franc akar folyamatosan harcolni. A megbecsüléshez, szerelemhez, boldogsághoz nem szükséges ez.

Gondolom, nem a diszkó parkolóban hátulról megrakós nőkre fáj a foguk.

Hát én nem igényelem ezt. Az életben van épp elég kihívás így is, van jobb dolgom is, mint hogy még csajok terén is kihívásokat keressek. Nem vagyok egy rámenős, nyomulós típus, meg egyébként is a sok teendőm mellett nincs energiám arra, hogy olyan csajok után loholjak, akiket nehéz megszerezni. Nincs szükségem semmilyen fölösleges küzdésre, ha egy lány nem mutat túl sok érdeklődést irántam, nem adja be a derekát , vagy egész egyszerűen elutasít, azt onnantól hagyom. Nekem ha egy nő egyszer azt mondja, h "nem", én azt megértem, és többé nem próbálkozom nála. Lehet, h volt már olyan is(sőt biztos) ,aki csak kellette magát(mert azt hitte, h én küzdeni akarok érte), de tőlem aztán várhatta, mer én nem futok olyan nő után aki egyszer elutasító velem, inkább keresek egy másikat. Volt olyan lány aki konkrétan elutasított, ezután én soha többé nem kerestem, hanem ő keresett meg, h mégis adna egy esélyt, de nekem túl nagy a büszkeségem, úgyhogy nem mentem bele.

Sokszor a férfi előbb szeretne mindent: csókot, szexet, kapcsolatot. Ezzel szemben a nőnek megvan az a hatalma, hogy ezt szabályozza, hogy minden a maga idejében történjen. Ez volna a tartás. Nem egy pálinkaszagú nyelves, sem egy gyros utáni hagymás szájszag az, amire akár a férfi is szívesen emlékezne, amit mesélnétek közösen a szülőknek. A nő megtartja a távolságot, értéket képvisel, fokozatosan enged magához és mindeközben nem játszik rá arra, hogy annyi egód legyen hírtelen, hogy aznap estére szexet akarj (jelzések azért nem ártanak, hogy ne adjam fel). Persze ehhez hozzá tartozik, hogy ez a folyamat sem tart hetekig, de mégsem 2-3 óra az egész.