Ez anyagiasság vagy a koromban már normális dolog, biztonságra vágyás?

Kérdező, ha versenyképes munkád és diplomád lenne, akkor ezeken nem gondolkodnál, hanem inkább úgy fognád fel, hogy majd annak idején te is hozzá fogsz tenni a költségekhez anyagilag (lakás, autó, fenntartás, stb.) Ennek a felfogásnak az a legnagyobb előnye amúgy, hogy nőként valamennyire nő az önbecsülésed (nem kell túlzásokba esni) és rá fogsz jönni, hogy egy gazdagabb vagy jobban kereső srác nem biztos, hogy annyi érzelmet+figyelmet tud neked adni, mint amennyit majd később szeretnél.

A gerinces férfias viselkedés nem mindig van összhangban a keresetével.

ha neked is van mi felmutatnod

munka

megtakarítás

lakás

autó

ezek közül válaszd ki, amit te is elvársz, akkor OK.

de ha neked semmid, akkor ne is várd el a másiktól.

amúgy ha a mosoly/test/belső nem ejt rabul csak a pénztárca, az sem baj, csak vállald.

Ha az eddigi válaszolók férfiak, akkor nem értem őket. Nem értetek a nőkhöz? Hány évesek vagytok? Hány nővel voltatok és milyen korúakkal? Melyik valóságban éltek?

Apám, nagypapám, jó barátaim és a mentorom (szakmai, baráti) is mind arra tanítottak, vagy tanultam tőlük közvetve a beszámolóik alapján hogy a 18-23 év körüli nők azok, akikre lehet főleg érzelmekkel és belső tulajdonságokkal hatni. Egy 18 éves lány akkor is kefél veled és legtöbbször tartós kapcsolatra is összejön veled szívesen, ha csóró vagy, de amúgy külsőre vonzó vagy a szemében és belsőre is elég tökös, magabiztos, jó dumás vagy.

De egy 24-25 éves vagy afeletti már sokkal inkább nézi azt, hogy milyen férfi alkalmas arra hogy mellette a nő megállapodjon, gyerekei legyenek stb. Egy nő minél idősebb, annál inkább nézi hogy a férfi X éves korára milyen egzisztenciát tud felmutatni.

Az ilyen válaszokat meg egyáltalán nem értem, hogy "és a nő mit tud felmutatni?" meg ilyenek. Azt hogy van pinája és azon túl pedig méhe, ami alkalmas egészséges gyerekek kihordására. Ez áll a férfi egzisztenciájával ekvivalens helyen a rangsorban. Ti milyen feminista, egyenlősdis világban éltek férfiként? A férfi X, a nő Y dolgokat ajánl fel egy tartós kapcsolatban, amik csak ritkán ugyanazok.

Még nagyon nem a megállapodós, családalapítós korszakomban vagyok, de ilyen dolgokkal én is tisztában vagyok már.

23/F

Én úgy tapasztaltam, hogy akkor kezd előtérbe kerülni az anyagi szempont, amikor az ember dolgozni kezd és magának kezdi fizetni a dolgokat, kezd leválni a szülőktől, kikerülni az eltartott státuszából, látja, mi mire elég, és akkor ha hosszú távra tervez, mérlegel, még párválasztásnál is. Az ember általában az aktuális helyzeténél alább nem szívesen adja. Szóval ha mondjuk te elértél egy szintet, hogy fenn tudod tartani önmagad, nincs olyan adósságod, amit ne tudnál kifizetni, beosztod a pénzt, nem nélkülözöl, valószínűleg olyan társat keresel, akivel minimum ezt a szintet meg tudod tartani.

Más az, ha a pár még iskolás években ismeri meg egymást, és együtt élik át ezeket a lépcsőket, az önállósodást, a szülőkről leválást.

Alapvetően egyetértek a "09:36"-os kommentelővel, mert egy kor után a nők(szerintem férfiak is) már megnézik, hogy hova juthatnak el a párjukkal.

"Azt hogy van pinája és azon túl pedig méhe, ami alkalmas egészséges gyerekek kihordására. Ez áll a férfi egzisztenciájával ekvivalens helyen a rangsorban."

De ez nettó baromság. A előbbi szériatartozék, az utóbbiért tenni is kell. Nagyon nincs azonos szinten a punci és az egzisztencia.

nő vagyok, van egy puncim.

akkor én már mindent megkapok?

ne röhögtess már