Több kapcsolattal a hátatok mögött mit gondoltok ezekről?

1. Igen, hiszek, főleg a zárójeles kifejtett verzióban. Van ilyen.

2. "Ahogy halad előre a kapcsolat, nálatok is mindig átfordul a lila köd kiábrándulásba, feltűnnek a rossz tulajdonságok és egyre elviselhetetlenebbek ?" Ez teljesen természetes, 2-3 év után simán előjön. Sokan ilyenkor szakítanak, főleg, ha jön egy harmadik, akivel még 2-3 évig szép lesz minden.

"vagy ha ez nem is következik be, akkor is megszokottá , tul rutinossá válik a dolog" - igen.

"egyre kevesebb a minőségi beszélgetés" - ezt nem szabad hagyni, de nálunk pl. az igény meg is volt/van rá, csak rá kellett jönnünk, hogy muszáj időt szakítanunk egymásra, és nem "úszhatjuk meg". Úgy értem a sok-sok napi teendő, kötelesség, dolog miatt hajlamosabbak voltunk egymáson "megspórolni" az időt, és egy idő után ezt meg is sínylette a kapcsolatunk. De ha ez tudatosul, az már félsiker. Onnantól lehet változtatni. ;)

"egyre kevesebb együtt töltött időt igényelnétek?" - ez mondjuk nálunk nincsen. Az igaz, hogy nem akarunk non-stop egymás nyakán lógni, mint az első pár évben, nincs rossz érzés, ha ő elmegy bulizni, és meg hulla vagyok és inkább alszom... stb., de nem érzem, hogy kevésbé igényelném a társaságát.

3. Erre nem igazán tudok mit mondani... nagyon nem mindegy, hogy mi az a "valami", és milyen körülmények idézték elő.

4. Nem. Tökéletes kapcsolat nincs, ezt én is, és a környezetem is tudjuk. Olyan emberekkel pedig nem veszem körül magam, akiknek hazudnom kellene.

1.egy sirig tarto kapcsolatban hiszek AMENNYIBEN mindket fel folyamatosan dolgozik rajta,abban viszont nem h szexualisan fenntarthato-e a kolcsonos erdeklodes vegig ugyanaz irant a partner irant (ezzel nem mondtam h automatikusan megcsalas kovetkezik be)

2.a kemia elmulasa utan meg nagyobb szeretetet es ragaszkodast ereztem

3.miutan darabokra torte a szivem,megbocsatottam es tartjuk a kapcsolatot de mar sosem fogom szerelemmel szeretni ez egeszen biztos

4.nem szepitek csak elhallgatok,nem gondolom h a problemaink masokra tartoznak.

1.

Már nem. Én az exeimmel nem keresem a kapcsolatot, se neten se élőben (az első 3 évig tartott, a másik 2 hónapig)

Nálam ha véget ér egy kapcsolat (akármi végett) annak ott végleg vége.

(20 évesen, 2 kapcsolat után, jelenleg a 3-ban)

2.

a 3 éves kapcsolatomban ez volt. Kb. két és fél évnél kezdődtek. Bár ez két emberes: ha ő nem képes elviselni, hogy kajálás közben nem szívesen szagolgatom a hátsó feléből származó gázokat, azt sajnálom.

Unalmassá is tud válni, ha állandóan ugyanazt csináljátok, ugyanott stb.

3.

Kicsit kiábrándulok, pláne ha hazudott. Az más, ha vmi vizsga vagy munka nem jön össze, de mondja el, ne hazudozzon mert ott vége a bizalmamnak. Ettől a szerelmem megmaradhat.

4.

Szépíteni nem igazán, leplezni inkább. Az ok pedig egyszerű: senkinek semmi köze a mi problémáinkhoz, majd azt mi ketten megoldjuk. Esetleg egy tapasztalt, igazi jó barátnő, aki tényleg igaz, neki elmondom.

20L

1. Hiszek abban, hogy ha mindkét fél folyamatosan energiákat fektet a kapcsolatba, akkor az működőképes marad hosszú távon, akár élethosszig is.

2. MINDEN kapcsolatban elmúlik a kezdeti idealizálás, ez teljesen általános. Egyénfüggő, hogy kinél mikor, van, akinek hónapok kellenek, van, akinek évek. Ilyenkor három lehetőség van: 1. szakítás 2. megalkuvó beletörődés 3. ha már eleve JÓL választottunk kapcsolatot, és érzelmileg elég érettek vagyunk, akkor megtanulunk együtt élni a valósággal, megtanuljuk a másikat a hibáival együtt szeretni. Számomra EZ az igazi szerelem, ami a "kiábrándulás" után jön. Én akkor szerettem bele igazán, lángolóan a páromba, amikor már reálisan láttam (és elmondása alapján ő is így van velem).

3. Mi a csalódás? A saját elképzeléseimben csalódom. Minél inkább idealizálom a másikat, annál nagyobb a csalódás esélye. Persze lehet ettől függetlenül is csalódni (hazugság, megcsalás), ami ténylegesen bizalomvesztéssel jár, és akár a kapcsolat végét is jelentheti (helyzetfüggő). De azt nem tekintem csalódásnak, ha a másik nem olyan, amilyennek én szeretném... megtanultam olyannak szeretni, amilyen valójában.

4. Nem. Minden kapcsolatban szükségszerűen vannak problémák. Számomra a kapcsolat minőségét az jelzi, hogy ezeket hogyan tudjuk (közösen) kezelni. Arra gondosan ügyelek, hogy ne CSAK a problémákról beszéljek, hanem reális képet mutassak a kapcsolatról, tehát jelzem, hogy 90%-nyi pozitív élmény mellett van kb. 10%-nyi (kezelhető) probléma is.