Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért szeretnek ennyire mélyen belém a férfiak?
Tök fura vagyok. Máshogy gondolkodom, mint az emberek javarésze, és nem mondanám, hogy előnyösebben. Elvont vagyok, antiszociális, és depresszív. Megvan mindenről a véleményem, ami sokszor nem pozitív, ja igen elég pesszimista is vagyok.
Különösen szépnek sem mondanám magam, nincs átlagos fejem és nem sminkelem magam. A hajam is vékonyszálú. A divatot nem követem, megvan a saját stílusom.
Későn lett első barátom is akivel 2 évet voltam együtt, de olyan szinten belémszeretett, hogy nem tud létezni vagy boldog lenni nélkülem. Több, mint fél éve szakítottam vele, azóta se tud elfelejteni, zaklat.
A 2. barátom is csak szenved nélkülem, borzalmasan ragaszkodik, ezerszer kell meghallgatnom, hogy mennyire szeret (egy idő után nagyon unalmas és el is veszti különleges jelentését) és hogy milyen bombanő vagyok.
Én nem értem őket. Nincs bennem semmi amit ennyire imádni már-már isteníteni lehetne.
Szerintetek ez mitől van hogy csak ilyen pasikat fogok ki? Pedig elsőre olyan normálisnak tűnnek... Vagy nekem nincs fogalmam az igazi szeretetről és túl rideg vagyok a kapcsolataimban? És igazából ez lenne a normális párkapcsolat?
A kérdést nem dicsekvésnek szánom.
válasza: válasza:
válasza:Először is több van benned, mint azt te elhiszed magadról, és ők ezt látják. De mivel tudják, hogy önbizalom hiányos vagy, próbálnak megerősíteni azokban a dolgokban amit te nem hiszel el magadról.
Az viszont hogy nem tudnak továbblépni, már nem normális.
válasza:Ha így van 2., akkor annyira titokban, hogy még én se tudok róla :) minden rossz tulajdonságom le se mertem írni, mert azt hittétek volna, hogy troll vagyok (mármint hazudozó - nem troll troll 😁)
Viiiszont amit az első válaszoló írt abban nagyon is lehet valami!!!
válasza: válasza: válasza:Mennyi idős vagy?
Ez sok mindentből adódhat. Lehet épp olyanokat fogtál ki, lehet nagyon szerethető vagy, akár jó az ágyban. ;) :D
Tyű, nem is számítottam ennyi normális válaszra itt :)
Köszönöm mindenkinek! Mentek a zöld kezek.
At hiszem az első válaszoló jár a legközelebb az igazsághoz, mert így belegondolva valahol én is ezt éreztem, csak nem tudtam megfogalmazni.
De a "fényezések" is jól estek, mert őszintén szólva nem sok lehetőségem volt ilyen kedves szavakat hallani.
Sulikba ki voltam közösítve, aztán a szüleim elváltak és leléptek, nemigen foglalkoznak velem, a nagyszüleimmel élek, akik nem azok a "sütit sütő és minden jó amit csak te csinálsz kisunokám" típusúak sőt.
Ezért is gondolom, hogy szeretet terén én vagyok rosszul programozva. Mert nem igazán láttam jó példát. Vagy válást vagy azt hogy marják egymást.
Még egyre reagálnék: hiába küzdök ellene, még mindig odasietek segíteni, ha látom, hogy kell, hiába nem segített nekem senki, amikor szükségem lett volna rá, mellettem mindenki elsétált; jólelkűen állok mindenkihez, hiába csalódok folyamatosan egyre mélyebben... Úgyhogy ez a tulajdonság esetleg igaz lehet rám. De ez azért ennyire nem vonzó dolog :D ez alap kellene legyen minden emberben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!