Van itt olyan aki beleszeretett a legjobb barátjába? Hogy kezeltétek a helyzetet? Mi lett belőle?

Jelentkezem. Én igen.

Viszonzatlan volt. Osztalytársak voltunk gimiben. Kb 1 év alatt túl voltam rajta, elfogadtam, hogy köztünk soha nem lehet több barátságnál. Azóta felnőttünk, a legfőbb bizalmasai lettünk egymásnak, és mióta ez az egész bennem átértékelődött, azóta is azt mondom, hogy többet ér a barátságunk, mint hogy együtt legyünk valaha és szakitsunk, mellesleg már én sem úgy nézek rá, ahogy anno. Nekem is van párom, neki is, úgyhogy ez nem több, mint egy évek óta tartó baráti viszony - mostmár. :)

Van.

A helyzetet bután kezeltem: elmondtam neki. Sztem -utólag úgy látom- kicsit elkapkodtam a dolgot. Ő intelligensen és megkérdőjelezhetetlenül elhárította a közeledésemet. Azóta igyekszem igazi jó barátként viselkedni, semmiképp se úgy, hogy kizárjon az életéből az esetleges tolakodásom miatt. Közel maradtunk egymáshoz.

Visszatekintve nem bánom, h nem alakult ki partnerkapcsolat köztünk, az alábbiak miatt:

1. úgy néz ki, nem az én értékeimre van szüksége nap mint nap,

2. mint kiderült, a korkülönbség miatt más-más életszakaszban vagyunk, más célokkal,

3. a barátságaim jobban működnek, mint a kapcsolataim: hosszabbak, mélyebbek és támogatóbbak.

Most, hogy -úgy néz ki- alakulóban van egy kapcsolata, szívből örülök neki.