Nők! Ti kire mondjátok azt, hogy "igazi férfi"?

Külsőleg: igényes, tudja, mi áll jól neki, van stílusa.

Belsőleg: megbízható, felelősségteljes, becsületes, vállalja magát, kiáll az igazáért, de képes kompromisszumra, lehet rá számítani, törődik a szeretteivel.

Udvarias: kinyitja a nőknek az ajtót, előreengedi őket, bókol nekik stb. És mindezt szívesen teszi.

Felnőtt módjára gondolkodik, van felelősségérzete, hajlandó tenn a céljaiért.

Külsőre: bármilyen külsővel lehet valaki igazi férfi, ha a viselkedése olyan! Más kérdés, hogy nekem mi tetszik, de ugye nem ez volt a kérdés :-D

Eddigi ismeretségeim során, egy olyan férfi volt, akire igazi férfiként tudtam nézni, és nem a kora miatt.

Felelősségteljes és figyelmes volt velem szemben.

Bármit meg lehetett vele beszélni, mindenben partnerre találtam benne emberileg.

Sosem volt bunkó, ha nem tetszett neki valami, mindig megfelelő hangnemben adta elő, mindig higgadtan viselkedett.

Külsőre maximálisan ápolt, borotvált, jó illatú volt.

Szerintem egy férfi akkor a legvonzóbb, ha frissen borotvált az arca, a borosta és a szakáll nem vonz.

Külső: általában magas, de nem ezen múlik. 170-es pasi is lehet igazi férfi, ha olyan a belsője. Nem hagyja gondozatlanul az arcszőrzetét. Sosem hagyná, hogy büdös testszaggal mászkáljon. Van ízlése, igyekszik stílusosan, ugyanakkor praktikusan öltözködni. Nem hagyná, hogy pálcikavékony, izomtalan, sportot nem làtott testtel legyen a világban. De amúgy az igazi férfi kifejezés nagyon nem a külsőn múlik. Ha olyan a belsője, akkor például egy kissé idomtalanabb, vak férfire is mondanám, hogy igazi férfi.

Belső: erkölcsös, rendes ember. Szorult belé illem, udvariasság. Jól bánik a családtagjaival, párjával (kiszemeltjével). Megvédi magát, ha kell, sőt a szeretteit, elesetteket is. Nem menekül a konfliktus elől, ha kell, beleáll. Házias, de nem túlzottan. Önálló, erős jellem. Tud bocsánatot kérni. Hirtelenharagúságát uralja. Céltudatos, elkötelezett. Lojális típus. Kitartó. Intelligens.

#7 legalább őszintén leírta, hogy magas - kár volt utána megcáfolnia a süketeléssel.

#3 megtalálta a lényeget, csak annyi maradt ki belőle, hogy lefyen magas.

Ne legyen gyáva. Nekem ez fontosabb, mint a külső. Utána persze nem árt, ha magasabb, mint én, de az se minden. Magabiztos kisugárzás. Humor. Tudjon uralkodni az indulatain.

Akibe halálosan szerelmes voltam 20 éves korom körül, az olyan Matthew Perry-ra hasonlító srác volt, nálam 6 évvel idősebb, igazi FÉRFI. Volt benne valami titokzatos, megközelíthetetlen volt, kicsit mindig szomorú és tudtam, hogy egy lány miatt, akivel nem jött neki össze. Ugyanakkor iszonyat jó humora volt, nem az a viccmesélős fajta, akitől megőrülök, egyszerűen zsigerből ontotta a hülyeséget. Volt, hogy azt a pszichológiai játékot játszottuk kb. 20-an fiatalok, hogy körbeadtak egy tintás lapot és ki mit lát bele a tintafoltba. Mindenki mondott valamit. Amikor hozzáért a lap, rábámult és azt mondta: Lapos tintát.

Dőltünk a röhögéstől.

26 éves létére, amikor először látogatott meg a munkahelyemen mindenféle ürügy nélkül és azt mondta: Csak benéztem!, tetőtől talpig elpirult.

10 év alatt tettem túl magamat rajta, de 20 évvel később is előfordul, hogy vele álmodok. De ő sajnos nem tudott uralkodni az indulatain, ha olyanja volt, belerúgott a kutyába vagy a hordóba, és be kellett gipszelni a lábujjait. A kutya dolgot sose bocsájtottam meg neki. Szerintem a mai napig nem tudja, hogy ezért zártam le azt, ami épp csak elkezdődött benne.

A férjembe is nagyon szerelmes voltam. Pedig alig magasabb nálam. Viszont nagyon jóképű. Megbízható. És végtelenül nyugodt. De pont ez a baj is vele. Annyira konfliktuskerülő, hogy az már gyávaság a szememben. Engem minden konfliktushelyzetben magamra hagyott. Ezért már nem látom férfinek. Pedig imádtam.