Miért olyan elfogadhatatlan sokak számára a nagy korkülönbség egy pár két tagja között?

Érdekes kérdés...

De az fölöttébb az, hogy kizàrólag itt kaptam negatívat ezzel kapcsolatban, sehol máshol, értem ez alatt a települést ahol élünk, étteremben, nyaralàson, kàvézók stb.

(27 év van köztünk, boldogok vagyunk, 30-on túl vagyok pàr évvel)

Egyszerűen az embereknek mindig az az érdekes, ami nem megszokott, hétköznapi.

De ezzel nem kell foglalkozni.

Még annyi, engem pl az sem zavar vagy botrànkoztat meg, ha a nő idôsebb.

(A kérdésed inkább erre irànyult gondolom)

Nem elfogadhatatlan, csak vannak társadalmi határok. Én úgy gondolom, hogy 20 év sem sok, mert egy 25 éves nő és mondjuk egy 45 éves férfi tök jól meglehet egymással, vagy akár fordítva is. Van viszont az irreális korkülönbség amikor ilyen 20 éves lány egy nagypapa korú emberrel van együtt. Az ilyenben én sajnálom de nem tudok hinni, hogy az valódi.

Egyébként tudod mi az ami szerintem jobbára elfogadhatatlan?

Amikor egy 14-16 éves lányt egy 30-40 közötti "férfi" környékezz meg és próbál vele kapcsolatot kialakítani. Nyilván nem pedofil, de szerintem rohadt gusztustalan és egészségtelen, hogy egy fejlődésben lévő kamasz lányt egy felnőtt középkorú férfi megkörnyékezz és akarjon vele kapcsolatot.

A szerelem nem barátság. Ha akarsz valakit, akinek mindent elmondhatsz, nem kell a szerelmednek nevezned.

A szerelem nem kisajátítás. Mert ha te akarod, hogy egy ember mindig ott legyen melletted, attól még lehet, hogy jóbarátnak hívni, nem kell rátenni a párkapcsolat szó súlyát. Legtöbbször elvárások súlyaként nehezedik rá a másikra és kötélként hat. Az ember szeret egy bizonyos mértékű szabadságot.

A szerelem nem arról szól, hogy a másikat a külsejét, testét, mint húst magadévá teszed és használod. Az ember sokkal több mindent rejt ennél.

A szerelem nem az, mikor a tested valahogyan vágyik rá. Akkor csak a tested akar valamit.

A szerelem nem az, hogy isteníteni akarod a másikat. Mert ő egy ember legyen akármilyen bölcs, idős, tapasztalt, megbízható, akkor is HIBÁZIK. Nem tud úgy bánni veled, ahogyan elvárnád. Képtelen rá. És ha elvárod csak csalódni fogsz.

A szerelem egy olyan dolog, amikor valami folytán úgy alakul a sorsod, hogy hozzá vezet az út. Ránézel és látod vele az életedet. Nem álmodozva, nem te képzeled el akaratodtól fogva. Csak úgy valahogy jön. Vagy olyan erősen húz felé a szíved. Lehet akármilyen testben. De a lelked fog hozzá kötődni, nem az eszed, nem az érzékszerveid, nem a tudatod.

Nem kell siettetni sem. Nem kell ráfeszülni a párkeresésre, úgysem fog előbb eljönni, mint amilyen időpontra tervezve van. Nem kell aggódni miatta. A jelenben kell élni, hogy meglásd, ha jön. De nem kell, hogy ez vegye el az életed. Olyan sok minden van a Földön, amiket még nem próbáltál ki. Olyan sok tehetség van benned. A szerelemre csábítás elveszi az idődet a fontosabb dolgokról. Jönni fog, bízz benne.

Az emberek az ilyen kapcsolatba belátják a hamis együttlétet. Habár legtöbb kapcsolat ilyen, ezért vannak ilyen kapcsolatban. Más emberben keresik a kapaszkodót, pedig nem tudja megadni. Néhányan tudják hol lehet megtalálni. Tökéletes, nem ember, nincs benne semmi rossz, ő teremtett, jobban ismer, mint te magad, mindig melletted van, mindig szeret, csak nem veszed észre. Vigyáz rád, és tudnám még sorolni. Nem egy emberben fogod megtalálni. Van egy könyv ami sokat ír róla, az ő fejlődéséről. Ismerd meg, lásd meg a teremtményeiben, a világban....

De letértem egy ideje a témáról (?).

Köszönöm a figyelmet!