Hogyan lehet az, hogy egyesek nem keresnek komoly pádkapcsolatot? Hogyan lehet ebben a sötét világban meglenni egy olyan fontos dolog nélkül, mint a komoly kapcsolat!?

Én erről hosszú oldalakat tudnék mesélni, hogy én miért nem keresek komoly kapcsolatot, bár nem hiszem, hogy az bárkit érdekelne és ez talán nem is a jó szó rá, de azt igazából nem tudom, hogy más miért nem keres komoly kapcsolatot.

Nem mindenkinek olyan sötét ez a világ, mint amilyennek tűnik, az apró dolgok széppé teszik..

Erre egyszerű a válasz:

A "sötét világ" illúziója csak a te fejedben létezik így.

A világ olyan, amilyennek látod.

Te tévesen azt hiszed, hogy a boldogság rajtad kívülálló dolgokból származik, pedig azok a dolgok nem tesznek boldoggá, csak elfedik a boldogtalanságodat. A párkapcsolatok is egy ilyen dolog.

Az igazi boldogság belülről ered, és nem határozza meg semmi olyan, ami rajtad kívülálló.

Nekem nincs szükségem se pénzre, se párkapcsolatra, se semmire ahhoz, hogy tökéletesen boldog legyek, mert megtaláltam a boldogságot önmagamban. Ez a boldogság nem múlik el soha, és nem függ attól, hogy mi történik velem az életben. Nem az életkörülményeim határozzák meg.

Van benne valami, hogy a boldogság belülről fakad, de nem minden esetben igaz!

Egy kisgyermek sose lesz boldog szülő vagy a szülőt pótló személy(ek) nélkül.

Egy kutya se lesz boldog soha gazda nélkül.

Akkor miért kell feltétlen boldogságot követelni egy alapvetően társas lénytől, ha magányos és nincs senkije?

Oké, nyilván a felnőtt ember más, mint egy kutya vagy egy kisgyerek, de bizonyos dolgokban éppolyan pótolhatatlan számára a másik ember, mint a kutyának a gazda vagy a gyereknek a szülő. Vannak a szexuális szükségletek, amiket igazán egy komoly kapcsolat tud betölteni, az anyaság utáni vágy, amit nem is biztos, hogy mindenki érez, de mégis bennünk van. Nyilván nem kaphat meg mindent az ember, amire vágyik, de ezek nem olyan félresöpörhető szükségletek/vágyak. Lehet úgy tenni, mintha nem léteznének és elhitetni, hogy nincs is rá szükségem, ha közben a falat kaparom fél életemben, mert senki nem ér hozzám, stb...

Szóval én csak egy fokig hiszek ebben a boldogság bennünk van dologban. Igen, van akinek mindez meg van, mégsem boldog, de ha nagyon mélyre nézünk , annak is meg van az oka. Mert komoly kapcsolatban van ugyan, de nem azzal, akire igazán vágyott és nem szerelemből vagy szerelemből, de az nem igazán viszonzott, vagy viszonzott, de nem illenek össze, stb...

Ettől függetlenül igen, én is ismerek olyan embert, akinek mindig ragyog a szeme és meg voltam róla győződve, hogy egy üresfejű ember, akit még sosem ért semmi nyomorúság, aztán kiderült, hogy pár éve rákos volt. Az ő boldogsága valóban belülről fakad. De nem is fogja magát vissza, ha az élet élvezetéről van szó és ebbe beletartozik elég sok visszás dolog is.

Ha kifejezetten sötétnek és ellenségesnek látod a világot, akkor persze, hogy a legfontosabb neked, hogy biztonságot és védelmet keress, mert félsz. Ennek a biztonságnak az illúzióját adja/adná neked egy párkapcsolat. (De lehetne az más is, pl. stabil anyagi helyzet mindenáron. Neked valamiért a párkapcsolat az.)

Vannak, akik nem annyira fosnak, legalábbis az élettől úgy egy az egyben nem. Így nem paráznak azon, ha épp nincs komoly kapcsolatuk, vagy igényük sincs rá, vagy úgy vannak vele, hogy majd jön, ha jönni akar, addig sincs értelme ezen cidrizni.

1, Nem mindenki született szépnek; 2, Nem mindenkinek az élete rózsaszínű, amit még azzal is megtold, hogy továbbra is negatívan látja a világot; 3, Van, akit az élet meggyötört már, vagy nem feltétlen tud bizonyos dolgokkal megbírkózni; 4, Van, akinek van egy alapbetegsége (akár nagyon-, akár kicsit látható); 5, Van, akina súrolja az idegbolondot.

Rengeteg tényező van, amit sokan nem hisznek el, hogy mennyi gondból állhat az élet...

én nélküle és benne tudok élni..

kettő között rendesen fájna, ez tény..

Nem mindenkinek ez a legfontosabb.

Na meg vannak, akik csak dugni akarnak.

Vannak,akik nem léptek még tovább az előző szakítás óta.

Nekem volt 10 hónap anno a leghosszabb idő, hogy nem volt kapcsolatom. Voltak próbálkozások, de mindig rájöttem, hogy nem állok készen.

Sérelmek miatt tudatalatti félelem és mindenfélével kimagyarázzák. Nem mernek kockázatot bevállalni. Azt hiszik a kapcsolat csak rossz lehet, meg fárasztó. Rosszként azonosítják. Nem bírnak a másikhoz alkalmazkodni.

Van aki feszt szexpartnerek után kutat, váltogatja.