Ünnepelt, népszerű lányból, egy összetört lélek, és lúzerből nőcsábász? Csak nekem furcsák ezek a fordulatok?

Változnak az értékek. Fiatalon a bulis, nagyszájú, nagydumás, vagányság a menő" gyerek. Később már nem árt felmutatni valamit, hogy lenyűgözzd a közönséget. A férfiak sikerre vágynak. Akiknek kezdetben nem adatott meg azok kezdenek valamit maguk sikertelenségével. Pl továbbtanulnak, vállalkozásba fognak, vagy belemásznak valamibe, valamilyen hobbiba amiben tudnak brillírozni.

És ennek a fordítottja. Aki sikeres volt fiatalon, mert csinos, nagyszájú, társaság közepe, jómódú, stb... az nem volt rákényszerítve, hogy mindenképp produktumot tegyen le az asztalra.

Az, hogy valaki milyen életet él döntés kérdése. Nem külső tényezők meg hasonló baromságok döntenek róla, hanem az adott illető mentalitása.

Bár én egy harmadik verzió vagyok, aki lúzer, depressziós, kinevetett lányból vált olyanná, akinek a lába előtt hevernek a férfiak. De pontosan tudom, hogy mi változott. Egyszerűen eldöntöttem, hogy nem akarok így élni és VÁLTOZTATTAM. Mindenen. Ahogyan éltem, ahogyan gondolkodtam, ahogy néztem magamra. A lúzer férfiak azért lúzerek mert nem is akarnak változtatni. Hibáztatják szépen a körülményeket vagy a nőket (ahogy én is tettem régen), de eszükben sincs önmagukat fejleszteni.

A változáshoz annyi kell, hogy akarj változni és végre húzd ki a fejed a seggedből, fogadd el, hogy azért nem működik mert rosszul csinálod.

Amikor meg egy szeretett, menő, ünnepelt emberből lesz lúzer ott szintén ez a probléma. Alapvetően egy darabig fent tudja tartani a látszatot, hogy ő egy főnyeremény, hogyha éppen semmi rossz nem történik vele akkor jól elvan. De az első kis kudarcok után kijön a valódi, nagyon rossz mentalitása és szépen lecsúszik. Az önsajnálat, a külső tényezők hibáztatása baromi kényelmes állapot. Nagyon könnyű a függőjévé válni. Aki valójában nem jó ember, nem jól gondolkozik az előbb vagy utóbb le fog csúszni.