Szűz nők! Milyen apropóból vagytok azok? Küllemi gondok vagy tudatos elhatározás?

Tudatos. Nem azért mert nem akarok szexelni, hanem mert nem akarom magam olyannak odaadni, aki nem érdemel meg. Várom a megfelelő embert számomra.

20

Várom a megfelelő férfit.

Már évekkel ezelőtt elveszíthettem volna, de nem fogom ezt olyannal megtenni, aki iránt nem érzek semmit.

19

#3 Vannak szexuális igényeim, de megoldom magamnak. Ha nem lennék szűz akkor sem b@$znék minden héten mással..

Pont hogy tisztelem magam, mert nem leszek senkinek sem csak egy kaland.. annál több vagyok.

Ez nevetséges.. nem tisztelem magam, mert nem akarok szexelni akárkivel 😂

Nem-szūz nōként elég szánalmasnak tartom, ha valaki emiatt ítél el másokat.

Pl. Én kifejezetten bánom, hogy anno lefeküdtem valakivel, mert nyomult rám, de késōbb azt gondoltam róla, hogy egy hülye barom, megbántam az egészet.

Egyik nőismerősöm (30) a rettenetesen betokosodott világnézete miatt fogadott szüzességet

A másik nőismerősöm (kb 35) ő férfigyűlöletből. Egyszer csúnyán átverte egy családos pasi, és azóta még nőgyógyászhoz se hajlandó menni, mondván "bennem ne turkáljon egy mocskos férfi sem".

A harmadik (30) az osztálytársam volt. Ő akart volna pasit, de annyira rettenetes jelleme van, hogy szégyellte beismerni, hogy a szája és a viselkedése miatt nem kell egy pasinak sem, inkább ő is pasigyűlölő lett.

9 es vagyok, hozzátenném, én azért nem vagyok szűz, mert szerintem önmagunk tisztelete nem attól függ, hogy megtartóztatjuk-e magunkat.

Számomra az élvezet, a szexuális igényeim kielégítése fontosabb, minthogy mindenféle erkölcsi belenevelést figyelemmel tartsak. Ettől függetlenül sosem feküdtem össze egy jöttmenttel sem. Mert nemcsak ez a két véglet van, hogy szűz, vagy r.b.nc.

A világ nem fekete és fehér.

Akivel lefeküdtem, akkor és abban a pillanatban helyesnek, jónak véltem, és a múltbéli döntéseim is hozzám tartoznak, az is én voltam valamikor, és nem szégyellem, nem tartom mocskosnak magam, mert "járt bennem valaki".

Bár nőkhöz szól a kérdés de kíváncsi voltam a válaszokra így megnéztem. És férfiként a #9 essel értek egyet. Sok nő úgy tekint a szüzességére mint valami kincsre. Ez valamikor lehet az volt a középkorban mégpedig pontosan meghatározott dolgok miatt de manapság csupán egy állapot. Aki tartogatja magát az igazinak az honnan tudja, hogy ki lesz az igazi? És ha ez az igazi két hónap múlva lelép valaki mással? És csak a második vagy netán ötödik pasi lesz az igazi közben meg ő volt már másik néhánnyal? Egy abszolút tapasztalatlan valaki mégis hogyan akarja megállapítani, hogy ki az igazi? Akkor az egész nagy várakozás értelmét veszti. Vagy meglesz az igazival a nagy összhang ezért megtörténik köztük az együttlét és akkor jön rá, hogy bizony az ágyban nem működik köztük a dolog? Esetleg csak évek múlva jön rá mert nem lesz semennyi tapasztalata, hogy ezt eldöntse. Ugyanis az igazi az az akivel működni fog lelkileg és testileg is a dolog. De ezt csak azután tudod meg miután megtörtént. A tapasztalt 30-as 40es emberek nemtől függetlenül ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy új párt keresnek akkor már a testiségben is "kipróbálják" az összhangot az új jelölttel mert tudják, hogy éveket nem lehet lehúzni boldogságban ha az nem működik, bármilyen legyen is a lelki összhang. Valami mindig hiányozni fog és ahogy múlnak az évek annál jobban még akkor is ha az elején esetleg a nagy szerelem ezt a hiányt elnyomja. Erről sok érett nő/férfi tudna mesélni. És ez nem azt jelenti, hogy fűvel fával le kell feküdj. De arra, hogy mi kell neked egyáltalán az ágyban szerintem manapság nem a házasságban kell rájönni, akkor már késő lehet. Mire ezt kitapasztalod esetleg rájössz, hogy végképp nem az amit a házastárstól kapsz/kaphatsz. Persze naiv fiatalon mindenki azt hiszi ez nem így lesz.

ezek a kijelentések, hogy majd az igazival.. naivitásra vall a szememben. Ezt nem sértésből írom de ez így van.

Ugyanúgy mint mondjuk az a kijelentés, hogy "nem leszek senkinek egy kaland". És ha fordítva állnál hozzá, hogy nem Te vagy valrkinek egy kaland hanem ő neked? Meg hát nem csak skalpvadászok vannak a világon és fiatalon "átesni" néhány hosszabb-rövidebb kapcsolaton nem szégyellnivaló dolog. Ellenkezőleg. Megismered önmagad, a másik nemet, rájössz mit akarsz, mit kaphatsz és mit kell adnod és mit nem egy kapcsolatban stb, mire odajutsz, hogy elkötelezed magad - jó esetben egy életre - addigra szerzel bizonyos tapasztalatot a választáshoz.

Leszögezem mindenkinek szíve joga mit kezd magával csak nyitott szemmel járva a világban azt látom, hogy abszolút tapasztalat nélkül belemélyedni egy kapcsolatba esetleg házasságba nagyon ritkán vezet holtig tartó szerelemhez, házassághoz. 100 ból 1x sikerül, 99x meg koppannak. A következő választásuk azoknak akik az első kapcsolatban koppantak már tapasztalatuknak köszönhetően sokkal nagyobb mértékben sikeres.

Tapasztalt férfi szemmel ez a véleményem.