Ha biztosan tudnád, hogy ha kezdeményezel nála, sikered lesz, de minimum kedvesen mond nemet és nem sérülsz, odamennél ahhoz, akikhez a bizonytalanság miatt nem mertél eddig?

Az általad leírt helyzetben nincs olyan, hogy ne lenne legalább 1 olyan aki ne sérülne.

Akkor?

De hidd el aki ilyen helyen dolgozik és érti a nemet az ellen nem fognak panaszt benyújtani csak akkor ha pl. Direkt szekálják azt aki nemet mondott és amit épp venne az hirtelen nincsen.

Ez is csak egy kisarkított példa de akkor az ilyen helyzetet az ő oldalát nézve is megközelíthetjük hogy nem csak annak szar aki mondjuk emiatt mert elmondta az érzését hátrányba került hanem annak is szar lehet akinek elmondták de a másik a nem miatt bosszúból borsot tör az orra alá. A másik hogy meg se próbálja és ebből adódóan megharagszik arra akinél nem próbálkozott és aztán szintén megy a bors törés anélkül hogy a másik értené hogy mi ez.

Na? Amúgy meg lehet hogy a nem ellenére tök jó barátok lettetek volna. Vagy lehet társak. Több variáns van. De mindig az adott szituációban dönt az ember hogy próbálkozik vagy sem. Letámadni nincs értelme csak cimbizni.

Az se lenne föltétlenül akkora nagy gond, ha bunkón mond nemet. Ōt minōsíti. Ez esetben elkönyvelném ōt bunkónak s tovább lépnék. Miért kellene rosszul érezned magad egy bunkó miatt?

Aki ennyire félénk, annak az életben is ilyen a hozzáállása? Pl. Csak akkor jelentkezel egy munkahelyre, ha biztos hogy megkapod? Az ilyenek hogy boldogulnak az életben?