Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akinek sikerült, hogyan sikerült teljesen feladnia a társkeresést?
Volt egy teljesen jó életem (na jó, annyira azért nem, de voltak hobbijaim, elvoltam magányos elfoglaltságokkal, stb.), amíg rá nem pörögtem a társkeresésre.
Mindent megtettem, amit csak lehetett, míg végül azt vettem észre, hogy már másról sem szól az életem, minden döntésemet az alapján hozom meg, hogy mekkora az esélyem, hogy legyen végre valakim.
Közben egyre jobban megértettem azokat a nőket, akik inkább szexkapcsolatokkal vészelik át életük ezen szakaszát (akkor is, ha 10-20 évig tart), mert nem lehet normális embert találni, aki alkalmas lenne egy komoly kapcsolatra és lehetne vele közös jövőt tervezni.
Csak mivel én férfi vagyok, az én esetemben ez az opció nem járható út. Férfi oldalon ennek a megfelelője az lenne, amikor olyan nőknek udvarolsz, akiről már az első 10 mondat után kiderül, hogy nincs közös jövőtök, de azért a szex reményében folytatod és tart amíg tart, amíg bírod idegekkel és nem szakítasz vagy amíg ő nem váltja be a hozzáfűzött reménytelenségeket. Aztán jöhet a következő meg a következő...
Köszönöm, ebből én nem kérek. Igen, erre rá lehet fogni, hogy "nem teszel meg mindent önmagadért" meg "az esélyt sem adod meg", de nekem ehhez tényleg nincs gyomrom, még akkor sem, ha a legtöbb férfi ezt csinálja aztán amikor már nagyon buzog benne a családalapítási vágy, kiköt egy kevésbé gázos jelölt mellett és hirtelen mindent feláldoz azért, hogy megtartson egy olyan embert, akit nem is akart igazán.
Esélyt meg olyannak adok, akiben látok valami reményt. De ahol már az elején kiderülnek olyan problémák, amik biztosan a kapcsolat jövőbeli halálához vezetnek, akkor kár a gőzért és ebben szerintem ha van itt pszichológiában jártas válaszoló, az is megerősíti, hogy ha az illetőben nincs meg a változni akarási szándék, nem teszi bele a saját 50%-át és csak sodródik az árral, csodára vár, az nem is fog változni, maximum az életkörülmények kényszerítik változásra.
Ha a szülei/nevelői nem tudták jó esetben 18+ év alatt normális értékrenddel felruházni, ha a tanárai nem tudták 8/12+ év alatt logikus gondolkodásra megtanítani, akkor én még annyira sem fogom tudni.
Úgyhogy vagy marad az, hogy aktívan csajozok és a nagy számok törvénye alapján időnként akadna valaki, akivel pár hetes, pár hónapos kapcsolatokkal végigkínlódunk egy időszakot, hogy ne maradjak társ nélkül.
Fizetős lány nem opció, mert ő nem adja meg a társ érzését és nagyon mocskosnak érezném magam utána, hogy lealjasodtam és még fizettem is érte.
De sehogy sem tudom semmivel elterelni a gondolataimat. Egy ideig megy, amíg van valami flow élményem, de azt nem lehet 0-24-ben fixálni. És mikor mindenről az jut az ember eszébe az nagyon rossz tud lenni hosszú évek alatt...
válasza:17: tehát a prostitúció azért nem pálya neked, mert nem lenne elég, amit ott kapsz. Az zavar, attól "lealjasodás", ahogyan VELED bánnak, nem attól, ahogyan te bánhatsz a másikkal. De amúgy mások testének a használatában igazából nincsen számodra semmi lealjasító, ahogy látom.
Szeretkezni meg azok szoktak, akik szerelmesek egymásba. Szexkapcsolat esetén ez a feltétel nem valósul meg.
21: Látom, nagyon nem tudsz elvonatkoztatni bizonyos fixaideáktól... Feltételezem, hogy nő vagy, ezért felesleges megkérdeznem, hogy láttál-e már mostanság prostituáltat és hogy ő hogyan bánik, beszél, stb. a férfiakkal.
Sajnos vagy nem sajnos olyan helyen dolgozom, ahol sűrűbben találkozom velük és így sűrűbben be is próbálkoznak (főleg a karantén óta, hogy megcsappant a forgalom) és gyakran van időm beszélgetni is velük, már amelyik még nyitott a 10 mondatnál bővebb kommunikációra és nem élő pénzautomatának néz és veszi személyes sértésnek, hogy vissza mertem utasítani. Valahogy a koldus és a porszívóügynök keverékét látom bennük.
Úgyhogy hamut szórok a fejemre, hogy igyekeznék meglátni az emberi lényt és emberként kezelni, miközben én minél inkább emberként kezelném őt, ő annál inkább megpróbál engem balekként kezelni. A csók és a normális emberi együttlét extra vagy nem teljesíthető és számára a kedvenc az lenne, ha hanyattdobnám magam, ő felrakná a gumit, kicsit felszopna majd lovagolna rajtam miközben én még véletlenül sem érek hozzá és elsülnék 30 másodperc alatt, aztán elköszönhetne.
A "másik testének a használatát" meg érvként olyan nőktől szoktam hallani, akik erősen hadilábon állnak a szexualitással valami miatt és párkapcsolatban is megvannak nélküle akár hónapokig is. Hiszen ők azok, akikben tinédzser koruktól gyűlik a harag, hogy "minden férfi szexmániás" meg "a férfiak mindig csak szexelni akarnak" ugyanis nekik a szex is olyan, mint egy házimunka a sok közül, muszájból megcsinálják, de nem élvezik.
Vagy akik traumákat éltek át, ahol valóban használták őket önző módon és esetleg még konzervatív régimódi szülőktől, nagyszülőktől is megkapták, hogy a nőnek az a dolga, hogy széttegye a lábát meg az urának kedvezzen. Őket sajnálom, de nem lehet életünk végéig hordozni ilyen sérelmeket, túl kell valahogy lépni, ha kell, pszichológussal...
válasza:Kérdező, már megbocsáss, de szexkapcsolatnál is csak a másik testét használod, a saját örömödre!
Nincs ott semmi "de jó adni is" érzés (mint a szerelmeseknél), csak épp egy helyen egy időben találkozik a két önző ember, aki kölcsönösen KIHASZNÁLJA a másikat, hogy saját maga elélvezhessen!
Alapesetben pont lesz.arja a fejed a másik fél.
Szóval ott is csak egy tárgy vagy a másiknak, mint ahogyan neked is az a másik.
Úgy is fogalamzhatnék, két ember, akik nem akarnak fizetni a szexért, és megoldják így. De nem sokban különbözik, mintha egy kur.vához mennél.
válasza:#11
Sajnos ez így nem árnyalt. Igen, van aki szívesen lefeküdne velem. Az a valaki kb 50 éves, alkoholproblémái vannak, a fogai mind fekete csonkok és nem a fürdés a kedvenc esti tevékenysége.
Lehet ilyen meg olyan sz@jhának elmondani, de én nem akarom hogy egy ilyen ember a péniszét a vaginámba rakja.
Ha összel visszatérek Pestre a vidéki vakációból, megejtek egy Tinder regisztrációt, hátha ott találok olyan tartós szexpartnert, aki nem bűzlik egy méteres körzetben.
válasza:Nem sikerült soha teljesen feladni, de közelítek hozzá. Mostanában nehezebben viselem valamiért, pedig nem változott igazából semmi az előtte lévő állapothoz képest. A nők tudomást sem vesznek rólam, hiába próbálkoztam sok éven keresztül, semmi nem jött össze.
Valamelyik nap már a fizetősön is gondolkodtam, legalább tudnám milyen a szex, vagy milyen megérinteni egy nőt, milyen a női test... de nem tudom rávenni magam, mert nem szeretnék ilyenért fizetni.
Azt szeretném,ha lenne egy őszinte párkapcsolatom, ahol szeretjük egymást, és ott mehetne a szex is.
Pedig adok magamra, igényes is vagyok, nem értem már. Másoknak simán összejön, én meg vért izzadok azért is, hogy egy nő egyáltalán hozzám szóljon... :/
29/F
válasza:Bebeszéltem magamnak. Időbe telt, de tényleg sikerült. Őszintén mondom, 100%-ig így van, szóval megérte. Szerintem a lelkem legmélyén még mindig szeretnék kapcsolatot, de nem engedem magamnak, hogy erre gondoljak. Ha kell (főleg eleinte), kényszerből is bebeszélem magamnak az ellenkezőjét. Mondjuk olyan érveket hozok fel mellette, amik tényleg igazak, pl hogy nem kellek senkinek, akkor miért égetném be magamat? Vagy hogy amúgy is hülyeség a kapcsolat, mert tök sok időt elvesz, sok a veszekedés, folyamatosan meg kell felelni másnak, egy idő után úgyis megunom, meg nem akarom átélni, hogy megcsalnak, se a szakítást. Meg a legjobb barátnőm 1,5 éve próbál ismerkedni, és ő egy gyönyörű lány, meg a személyisége is tökéletes, és még neki se jön össze. Olyanokat szokott mesélni, hogy csak nézek... nekem ez nem kell. Ja igen, meg az is segít, hogy itt miket olvasok a nőgyűlölő incelektől. Ha a fiúk ilyenek, akkor nekem se kellenek ők... Meg van egy cicám meg egy kocsim, és mindig azzal szoktam poénkodni, hogy beléjük vagyok szerelmes, aztán szerintem ezt is olyan sokáig mondogattam, hogy a végére tényleg így lett. A következő lépés, hogy azt is bemeséljem magamnak, hogy aszex vagyok. De rajta vagyok az ügyön, az utóbbi pár hónapban jelentősen csökkent a libidóm, és teljesen jól megvagyok szex nélkül. Néha hiányzik, de többször nem, mint ahányszor igen. Kinek kell Szabó Péter, amikor te sokkal jobban manipulálni (akarommondani, motiválni...) saját magadat? :D
Arra reagálva, amit a #6-os hozzászólásodban írtál: Ez akkora egy tévhit, hogy a szingli lányok mindig szexelnek... Meg az is, hogy ha mégis, akkor ettől ők olyan k..rva boldogok és kiegyensúlyozottak... A saját oldalamról annyit, hogy én több fiúnál próbálkoztam (csak szexszel), mint amennyi fiú nálam, és mind elutasított. Na ez hogy illik bele a képletedbe? Mielőtt még ezzel jönnél, elmondom, hogy nem 10/10-es pasiknál, csak az egyik volt az, a többi egyáltalán nem. Nálam meg ketten kezdeményeztek csak, és mind a kettő foglalt volt. Jó, talán, ha odamennék az aluljáróban fetrengő csöveshez, ő talán nem utasítana el, de... kérlek.
Barátnőm pl szokott szexelni, de nagyrészt a barátaival, akiket már régóta ismer, de ettől még kapcsolatra vágyik, nem csak arra, hogy havonta találkozzanak pár órára.
23: Szexkapcsolatnál mindkét fél kölcsönösen "használja" egymás testét. Ezen kívül lehet köztük barátság, kollegiális viszony vagy bármi egyéb, osztozhatnak bizonyos hobbikban, közös időtöltésben, viszont nem erőltetik azt, hogy ráhúzzák a "párkapcsolat" definícióját a kettőjük közös kapcsolatára, illetve az együttélést, gyerekvállalást és minden olyan nagyobb horderejű döntést, amihez jobban kell ismerni a másikat és bízni a másikban.
Pontosan ezért, mert két "önző" ember, bár én inkább úgy fogalmaznék, hogy két olyan ember, aki nem kapcsolatfüggő és nem fog elfogadni maga mellé olyat, akivel már az elején tudja, hogy úgyse fog működni az egész csak azért, hogy legyen már végre valakije.
Az meg, hogy mi a nagyobb önzés, mindenki maga döntse el. Az, ha valaki nyílt lapokkal játszik és megmondja, hogy nála akkor jöhet szóba a másik fél komoly kapcsolatra, ha az adott szempontoknak megfelel és amíg nem talál olyat, addig nem sanyargatja önmagát azért, hogy megfeleljen az érzékeny társadalom érzékeny lelkivilágának (ajánlott tanmese: A molnár, a fia, meg a szamár).
Vagy az, hogy beleugrunk egy eleve halálra ítélt kapcsolatba, ahol akkor sincs garancia arra, hogy működni fog, ha teljesen meghasonulunk önmagunkkal és beleerőltetjük magunkat egy olyan szerepbe, amire nem vagyunk alkalmasak, ellenben arra nagyobb esély van, hogy a másik fél, kihasználva a mi vágyunkat egy kapcsolatra majd a fejünkre nő és onnantól természetesnek veszi azokat a gesztusokat, amiket mi a kapcsolat megmentése érdekében tettünk, így végül kapcsolaton belül az egyik fél teljesen eluralkodik a másik félen. Én akkor se fogom ezt normálisnak tekinteni, ha 10-ből 9 ember annak tekinti.
És ez nem arról szól, hogy nagyok lennének az igények. Arról szól, hogy megváltozott a világ és a bőség zavarának LÁTSZATÁBAN szenvedünk, emiatt vagy túl hamar alkotunk véleményt és írjuk le a másikat felszínes ismertség és információk alapján, vagy - ha már meg volt a kezdeti kötődés - a gerenda sem szúrja ki a szemünket és pazarolunk éveket egy nem működő, halálra ítélt kapcsolatra.
24: Mielőtt feleslegesen regisztrálnál Tinderre, leírhatnád nekem (akár privát üzenetben), hogy mik a paramétereid, mert ha 18 és 45 között vagy és a szélességed nem több, mint a magasságod és te magad is ápolt vagy (ez utóbbit le merem fogadni, mivel külön kiemelted ezt a szempontot), akkor nehéz elképzelni, hogy csak az általad leírt típusok próbálkoznak vagy fogadnának el. Úgyhogy ha én is megfelelek számodra a paramétereim alapján, akkor lehetne valami, kölcsönös személyes szimpátia alapján.
26: Neked is érvényes az ajánlatom. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!