Baj, ha férfiként azt látom, hogy teljesen igazuk van az ultrafeministáknak és férfiként csak akkor érdemes létezni, ha vonzó vagy a nők számára?

"Nem azért, mert a nők számító dögök, hanem mert sajnos nagyon sok ember kihasználja a többiek gyengeségét. Ez nem nem specifikus."

Igen, így van, de míg egy iskolában tudok iskolát váltani, egy munkahelyen tudok munkahelyet váltani, akár szakmát is váltani, addig a nők esetében vagy vonzó vagyok a számukra, vagy nem.

Ha egy nő sem tart engem vonzónak eléggé ahhoz, hogy velem legyen érdek nélkül, akkor bármit is teszek, bárhogyan is fejlesztem önmagam, maximum készpénz helyett más egyéb dolgokkal fogok "fizetni" akár csak azért, hogy egy nő legyen mellettem, akár azért, hogy végül beadja a derekát, de nem azért fogja, mert vonzódik hozzám, hanem mert én rakom őt az önfejlesztés miatt növekvő státuszom miatt dilemmába és míg huszonéves korban egyértelmű volt a döntés (hogy barátzóna->kosár vagy párkapcsolat esetén az első opció működött kérdés nélkül), addig 30 körül már nem olyan egyértelmű és gyakran dönt a nő a második opció mellett.

A külsőmért megtettem amit lehetett normális keretek között. Ha ennél többet tennék (metroszexualitás, státusszimbólumok, páváskodás) az egyrészt nem én lennék, másrészt pont abba a negatív spirálba ugranék vissza, amiből egész eddig menekültem. Sokkal több pénzre lenne szükségem, ami miatt újra belekényszerülnék akkor is a mókuskerékbe, amikor nem akarom. Miért? Nem önmagamért, hanem a nőért, aki csak úgy fogad el, ha státuszt villantok. Olyan nő meg nem kell, aki csak a látható vagyon miatt lenne velem.

#3: "Pont azért párkapcsolat, mert a felek egyenrangúak, megtalálják mindketten a keresett tulajdonságot és külsőt az ellenkező nemű ismerkedés során, létre jön a szimpátia."

Ha ez így lenne, akkor nagyon sok ember boldog kapcsolatban élne. De akkor kérdezem tőled, mik azok a keresett tulajdonságok, amik miatt egy nő benne marad egy bántalmazó kapcsolatban? (akkor is, ha nincs gyerek, hitel, stb.)

Mik azok a keresett tulajdonságok, amik miatt egy nő újra és újra megbocsát a megcsalásért vagy a férfi kedvéért (nem azért mert ő is akarja) belemegy hármas szexbe vagy akármi másba?

Mik azok a keresett tulajdonságok, amik miatt egy nő tart el egy olyan férfit, akit nem azért kell, mert átmenetileg elvesztette az állását és nagyon szégyelli magát emiatt, hanem mert alapból egy léhűtő tróger típus, akiből sosem lesz nemhogy családfenntartásra alkalmas egyed, de még önmagát is csak azért tudja fenntartani, mert egy csövesbánat, aki mindenkin élősködik, akin csak tud?

Sorold már fel mik azok a keresett tulajdonságok, amik ezt a 3 elég gyakran megfigyelhető és jellemző dolgot ellensúlyozzák annyira, hogy a nő ilyen kapcsolatban maradjon vagy újra és újra ilyenekbe kerüljön.

Mert erre a nők válasza vagy az szokott lenni, hogy "minden férfi szemét" (ami nem igaz), vagy az, hogy "mi megjavítjuk, nem lecseréljük" (ahol azért mérlegelni kell, hogy mi az, amit lehetséges javítani és mi az, amit nem) vagy "egy kapcsolat a kompromisszumokról szól, én se vagyok tökéletes, gyakran elsózom a pörköltet" (ahol meg szintén el kell gondolkozni hogy mennyi kompromisszum és mennyire egyoldalú).

Ha a párkapcsolat patikamérleg alapján működne, akkor nagyságrendekkel többen élnének boldog vagy legalább kielégítő párkapcsolatban. De a helyzet inkább az, hogy már ott elbukik a dolog, hogy túlságosan felülértékelt a külső és olyan ösztönvezérelt dolgok, amiknek egyáltalán nincs jelentősége a modern korban, ellenben az ilyen tulajdonságokkal bíró egyedek (mindegy, hogy férfi vagy nő) gyakran vissza is élnek vele, ami egyértelmű is, hiszen ha valaki népszerű az ellenkező nemnél az szigorúbb szempontok szerint fog válogatni.

"A hazudozás, felvett megtévesztő viselkedésminták, unszimpatikusak nem vezetnek eredményhez, mind barátzónába kerülnek."

Nem tudom, de nekem nem kellenének hazug, megtévesztő barátok. Én férfiként a barátaimban is ugyanazokat a tulajdonságokat keresem, mint a leendő páromban:

őszinteség, közös érdeklődési kör, korrektség, normális, nyílt kommunikáció

Az egyetlen különbség, hogy a párkapcsolathoz kell még a vonzalom és még néhány olyan fontos dolog, ami barátságnál elhanyagolható.

Ilyen az, hogy együttélésre alkalmas legyen, passzoljon az életstílusunk és a hosszútávú életcéljaink.

Ha csak vonzalom van, de az utóbbiak nincsenek, akkor lehet belőle szex, de párkapcsolat nem.

Ha utóbbiak megvannak, de vonzalom nincs, akkor barátzóna.

Ha pedig mindkettő megvan, akkor lehet párkapcsolat.

És itt az eltérés, hogy mindig a nő választ. Tehát hiába szenved sok nő rossz kapcsolatban vagy mert nem találja az igazit, neki kell(ene) esélyt adni, mert a férfi csak azokból tud válogatni, akik vonzónak találják őt.

Hiába mutatok rá akármelyik nőre, hogy "én elfogadnám őt is meg őt is meg őt is" ha egyiknek sem kellek.

És egészséges önkritikával rendelkezem, nem akarom meggyőzni a luxushoz szokott plázacicát, hogy ezek csak felszínes külsőségek és válasszon inkább engem, mert számára ezek fontos dolgok és nem fog lemondani róla.

De mikor azt látom, hogy mindenben (szó szerint mindenben) jobb vagyok a jelenlegi rossz kapcsolatánál vagy az exeinél, akkor nem értem miért nem tud hozzám vonzódni.

És gyengébbek kedvéért: Nem úgy megyek oda hozzá, hogy "Szia, xy vagyok, jobb vagyok az exeidnél ebben és ebben és ebben." meg nem is bankszámlakimutatással és hasonló felszínes dolgokkal, hanem kapcsolódunk valamilyen közös dolog által, beszélgetünk, látszólag jól érzi magát, gyakran ő keresi az én társaságomat, de valahogy nem jutunk semmire.