Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Így születnek az incelek?

Figyelt kérdés

Senki nem születik incelnek, gyilkosnak, prostituáltnak, stb. Az élet teszi azzá.


És kár azzal jönni, hogy "engem is szekáltak a suliban, engem is levegőnek néztek a nők, én is futottam bele kihasználós nőkbe" mert még egypetéjű ikreknél sem ugyanaz a külső hatás hat a két emberre, hát még két különböző személyiségű, külsejű, családi hátterű emberre.


Ha végignézünk a társadalom idősebb 30-40 fölötti korosztályán már kialakult személyiséggel, akkor a következőket láthatjuk. Ha párkapcsolatokra szűkítjük le a kérdést.


1. Teljes életet élt, olyasmit, amilyet elképzelt magának. Ha ki akarta élni magát, volt lehetősége, ha már eleve monogám stabil kapcsolatban képzelte el az életét, akkor ez jött össze neki élete korai szakaszában.


2. Közepes, áltagos életet élt, voltak sikerei, voltak kudarcai. Ha ki akarta élni magát, teljesen nem sikerült, de azért néhány dolog összejött neki. Ha stabil, monogám párkapcsolatot akart, akkor voltak neki, több is, de mindegyik véget ért, viszont volt, amelyikből tanult és segítette, hogy a következő már jobb legyen.


3. Semmi sem jött össze vagy nagyon elhanyagolható és az is legtöbbször kudarc volt vagy tanulni se tudott belőle, mert még a pszichológusai is értetlenül állnak afölött, hogy hogyan lehettek neki ilyen fura élettapasztalatai. Az állatorvosi ló mintapéldánya.


És az egész mindenkinél valahol legkésőbb kamaszkorban kezdődik el. Aki népszerű a nők körében, annak szilárd személyisége alakul ki már egészen fiatalon, hiszen egynél több nő is rendelkezésére áll, nem ahhoz az egyhez kell hasonulni, így ösztönösen jön számára az asszertív önkifejezés, hiszen így sem marad magányos. Legalábbis huzamosabb ideig, vagy alapból olyan személyiség, hogy vágyik is a magányra.


Az átlagos embereknek is csurran-cseppen valami, de ott már kisebb-nagyobb kompromisszumokra van szükség. Ha megtalálja a zsák a foltját abból kielégítően funkcionáló kapcsolat jöhet létre, de a külső szemlélő számára látható, hogy az a kapcsolat is mennyire beteg, még ha a felek úgy is érzékelik, hogy ők mindketten boldogok benne (a mazochista és szadista esete vagy az önzetlen és az önző).


Akinek ez nem jön össze, annak ahogy haladnak az évek, úgy növekszik a kudarccal végződő kapcsolatok mennyisége, de van, amelyik önismereti szempontból legalább hasznos.


Végül pedig a teljesen sikertelen ember az évek múlásával egyre jobban elveszíti identitását, már kóros, beteges megfelelési kényszer alakul ki nála a női nem irányába, amivel egyfajta céltáblát rajzol önmagára, hogy csak hobbiprostikat és aranyásókat találjon meg és a külvilág számára egy torz képet sugároz, mintha csak ilyen nők érdekelnék. Közben meg épp fordítva, iránta tanúsítanak csak az ilyen nők érdeklődést, de azok is kizárólag érdekből.


A magány már szó szerint fizikai fájdalmat okoz neki. És hiába mondják neki, hogy legyen önmaga, hiszen nincs már önmaga. Annyira magányos, hogy fogalma sincs már, mit szeret és mit nem szeret az életben. Mindig a környezete ad neki identitást egy rövid ideig.


Végül úgy érzi már bármi jó lenne neki, bárhol élne a világon, csak legyen valaki, aki igazán szereti.



2020. nov. 16. 20:39
1 2 3
 1/24 anonim ***** válasza:
3%
Ugyanúgy születnek, mint a femcelek.
2020. nov. 16. 21:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/24 anonim ***** válasza:
11%
Egyszerűbben is megfogalmazhattad volna: ez egy versenypiac. Aki erős a versenyben, az válogathat, lubickolhat, aki nem, az pedig senkinek sem kell. Ezen felül van egy pozitiv feedback mechanizmus, ugyanis a nők olyan férfit választanak, aki nagyon vonzó, mert akkor az utódjaik is vonzóak lesznek más jövőbeli nők számára. Ezért nagy a verseny a top 20% férfiért, és szinte semmi igény nincs a bottom 20-30%ra. Innentől fogva lúzerség a köbön nem elkezdeni önfejleszteni, és tevékenyen versenyképessé válni. De aki nem teszi, az szépen kihal a társadalomból, és majd az életképesek szaporodnak több nővel.
2020. nov. 16. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/24 anonim ***** válasza:
85%
Ha csak fele annyi energiát fektetnél az önfejlesztésbe, mint a teóriák gyártásába, nem lennél incel.
2020. nov. 16. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/24 anonim ***** válasza:
83%
Azt kéne megkérdezned magadtól, hogy ha nő lennél, összejönnél a jelenlegi éneddel?
2020. nov. 16. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/24 anonim ***** válasza:
84%
Nem olvastam végig. Elég ocsmány valakit leincelezni. Sajnos ezek az emberek úgy alakulnak ki hogy gyerekkorukban traumatizálódtak. Elvették tőlük mindazt ami az egészséges lelki fejlődéshez szükséges volt. Nem tudnak kapcsolódni, sérült az én képük. Ezeket az embereket otthon a szülők lelkileg vagy/és fizikailag nagyon megtépázták. Lelkileg sérült emberek akik a bennük lévő pokol miatt olyanok amilyenek. Nem is kell nekik barátnő. Nem arra van szükségük hanem arra hogy ezeket a dolgokat egy szakemberrel a helyére tegyék. Az a fő feladatuk hogy megismerjék és megszeressék önmagukat mert amiben most vannak, amilyenek ők azt rájuk ragasztották. Utána ha ezen túl vannak lehet barátnőt keresni és nagy valószínűséggel sikerülni is fog majd
2020. nov. 16. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/24 anonim ***** válasza:
94%

Én úgy vélem, hogy incel alapvetően úgy keletkezik, hogy feladja.


ÉS miután feladta, frusztáltságában éveken át mérgezi a saját elméjét egyedül, és végül eljut a személyiség-torzulásban egy olyan szintre, amit te is leírtál:

"Végül pedig a teljesen sikertelen ember az évek múlásával egyre jobban elveszíti identitását..."


Innen már szerintem tényleg nincs visszaút.


Én a második kategóriába tartozó ember vagyok, legalábbis párkapcsolati szempontból biztosan. Konkrétan incelként "indultam el", mert alapvetően introvált, önbizalomhiányos, fura ember voltam, már elmúltam 19, mire életem első nője összejött.

Hozzátenném, hogy addigra már nagyjából feladtam; az életkörülményeim igencsak megnehezültek a középsuli után, konkrétan az életben maradásért, a hajléktalanság ellen kellett küzdenem, a csajozás ebben a helyzetben eszembe se jutott. Nem is fordítottam erre energiákat.

De szerencsém volt. Volt egy lány, aki annyira szerelmes volt belém, és annyira egyértelmű jelzéseket adott, hogy gyakorlatilag nem lehetett nem lecsapni a magas labdát. Szóval vele összejöttünk, én is szerelmes voltam, jó volt, együtt is voltunk elég sokáig.

Utána jöttek-mentek az inkább hosszabb távú kapcsolataim, néhány alkalmi is beesett a szünetekben.

Tehát végülis elértem oda, hogy objektíve nem kéne elégedetlen legyek, de persze a mai személyiségemmel bánom már, hogy annyi csajt elbalf-szkodtam.


Szóval nekem igazából szerencsém volt.

A folytatás előtt azért hozzátenném, hogy külsőleg szerencsésnek mondhatom magam, magas vagyok, széles vállú, csibészes arcú, emellett átlag felett intelligens.. szóval ha valaki nem ismer, kimondottan vagány gyereknek tűnök - belsőre persze nem voltam az, mára már igen, mert megváltoztam, a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően, de nem felejtettem el azt sem, hogy milyen voltam.


És akkor a folytatás, amiből kiderül, hogy miért is érdekes a külsőm.


Volt egy gyerekkori jó barátom, aki adottságait tekintve szinte mindenben tökéletesen az ellentétem, alacsony, kövér, szegény vízfejjel született, buta is, még azt is tudom róla, hogy nagyon kicsi a farka.

Hozzám képest az egyetlen előnye a családi, szociális körülményei voltak, na persze nem kell milliomos szülőkre gondolni, csak nem voltak olyan problémái, mint nekem.


De a lényeg, hogy valami olyan pitbull-szerű kitartása volt a srácnak minden területen, hogy ma már az életben szinte mindenben előrébb jár, mint én, külföldön él és dolgozik, fullos háza van, jó kocsija, és bár ~30 éves volt, mire élete első nője összejött, de azóta már ezzel a nővel összeházasodtak, gyerekük van, szemlátomást tök boldog életet él.

És ezt annak köszönheti, hogy valami emberfeletti akarata van, soha, semmiben nem adta fel, és ment előre, és próbálkozott, és küzdött, bármennyi negatív visszajelzést is kapott.


És még véletlenül sem valami példabeszéd akar lenni ez az incelek számára, eszemben sincs senkin számon kérni, hogy miért nincs ilyen vasakarata.. igazából csak két különböző ember életútja, ami érdekes módon a várakozásokkal ellentétesen alakult.

2020. nov. 16. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/24 anonim ***** válasza:
94%

Redditen (angol) olvastam kigyógyult inceleket, és szinte mindegyikben az volt a közös, hogy elkezdtek törődni magukkal, külsővel, belsővel, és hogy a "barátnőnek" valami mágiát tulajdonítottak, aki majd kigyógyítja őket a depiből meg a szorongásból. És miután lett barátnőjük, rájöttek, hogy nem akkora nagy dolog, nem változtatja meg az embert.


Szerintem mindannyiunknak van vagy volt olyan dolog az életében, amire "mindent feltett", amiben bízott, hogy ha ezt eléri, akkor sínen lesz. Nekem ez a fogyás volt, azt hittem, teljesen más ember leszek, akkor kezdődik majd az életem, de maradtam önmagam. Másoknak meg ez más, költözés, munka, gyerek, akármi. Csak itt az a baj, hogy a párkapcsolat nem csak rajtunk múlik, hanem egy másik emberen is, így könnyebb mást hibáztatni, mint magunkat.

2020. nov. 16. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/24 A kérdező kommentje:

#2: Az önfejlesztésben az a jó, hogy előbb-utóbb lesznek sikertörténetek, mert az idő és a próbálkozások mindig dobnak valami pozitívat is nagyon ritkán.


És addig, amíg az "igazságos evolúció" eszményében hiszünk töretlenül, addig sem gondolkodunk olyanokon, hogy Mészáros Lőrinc mennyivel jobb, tehetségesebb, okosabb, mint az ország többi tagja. Vagy csak jókor volt jó helyen?


Vagy Jeff Bezos, Bill Gates vajon a világ legtehetségesebb, legjobb, legokosabb emberei, vagy csak jókor voltak jó helyen?


Az olimpiai aranyérmesek vajon a világ legjobb sportolói az adott sportágban, vagy csak olyan életutat jártak be, hogy volt lehetőségük akár gyerekkoruktól űzni az adott sportágat mindent feláldozva érte, normális edzőket fogtak ki és szponzorok is felkarolták őket?


Vagy a F1-es pilóták is annyira jók, ahanyadik helyen végeztek... Esetleg egy rossz nap vagy éppen műszaki hiba elég volt, hogy utolsó helyről rajtoljon, ami meg is pecsételte a sorsát. Vagy épp ellenkezőleg, az első rajtpozíció ellenére bukott el egy műszaki hiba miatt és utolsó helyen végzett?


Vagy az EB-n a portugálokat (akik végül megnyerték az egészet) elvertük, a belgák viszont kiejtettek minket. Ha más csapatokkal sorolnak minket össze, akkor talán még bajnokok is lehettünk volna.


Csak ilyen "apróságok" múlnak a szerencsén vagy a véletlenen... Az igazságos evolúcióban...


#4: Attól függ, hogy nőként milyen alternatívák állnának rendelkezésemre.


Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy ha korlátlan pénzed lenne, akkor hol vennél ingatlant és milyet, milyen autód lenne, stb. Mindenkitől van jobb. Nincs olyan, hogy legjobb. Olyan van, hogy jókor vagy jó helyen és megütöd a mércét. Ha jobb vagy is csak annyit tesz, hogy olyanokra is van lehetőséged, akiknek azok a dolgok számítanak, amikben te jobb vagy. De ha ő más preferenciák alapján dönt, akkor hiába vagy milliárdos, a jobb külsejűt fogja választani.


Maradjunk annyiban, hogy ha az összes olyan lányt megszámolom, akik azt mondták, hogy tök szimpatikus vagyok nekik csak éppen párkapcsolatban voltak egy tőlem gázabb emberrel (leginkább viselkedésre, a nőhöz való hozzáállásra célzok), akkor olyan 80-90 körül járnék... Ha azokat is hozzászámolom, akik végül mást választottak, mert a társkeresők világában már néhány pillanat, egy vasárnap éjjel is döntő lehet abban, hogy 5 hónap után végre visszaír A kiszemelt, akkor akár 200 is... És olyan is volt közte, aki azért jelölt be újra (2-3 év után is akár), hogy bocsánatot kérjen, mert milyen igazam volt, hogy azoktól a férfiaktól tényleg nem kap mást, csak ürítenek benne.


#6: "És ezt annak köszönheti, hogy valami emberfeletti akarata van, soha, semmiben nem adta fel, és ment előre, és próbálkozott, és küzdött, bármennyi negatív visszajelzést is kapott."


És mit ért el vele? A vízfejűségét nem tudja gyógyítani, az éveket sem visszafordítani, 30 éves korára lett neki élete első nője és foggal-körömmel ragaszkodik is hozzá, mert tudja, hogy talán soha az életben nem lesz több ilyen lehetősége. És ezt valószínűleg a nő is tudja vagy legalábbis sejti és csak a gerincességén múlik, hogy visszaél-e a helyzettel. Irigyled ezt a kapcsolatot?


Neked csak egy lottó ötös, jó üzleti döntés vagy bármi egyéb, ami elválaszt attól, hogy egy pillanat alatt az ő szintjére repítsd magad évek munkája és erőfeszítése nélkül egy csapásra.


Ő viszont Jeff Bezos vagyonából sem tudná elérni, hogy egy nő olyan őszintén, tiszta szívből belé szeressen, mint beléd 19 évesen az a lány, akivel sokáig együtt voltatok.


#7: Sok minden nem rajtunk múlik, hanem a körülményeken és a lehetőségeken, csak ezt most nem divat kimondani. És mert sokan ezzel takaróznak akkor is, amikor 100%-ban rajtuk áll a lehetőség és kifogásokat gyártanak a végtelenségig (például leszokás a dohányzásról, nem enni annyit, hogy 120 kilósak legyünk) ezért a "körülmények áldozata" szó hallatán sokaknak a 8 gyerekes "kiccsalád" jut eszébe tele adóssággal, cigaretta, kannásbor...


De ettől még nem lesz kevésbé a körülmények áldozata akárki, aki balesetet szenvedett, vagy akinek a covid tönkretette a vállalkozását vagy éppen a szóban forgó incel, aki hiába szeretne barátnőt, ha a lányok nem szeretnék őt barátjuknak.

2020. nov. 16. 23:27
 9/24 anonim ***** válasza:
38%

Erdekes a tema. En 12-13 eves koromban sok lanynak tetszettem, pedig akkor sem voltam se helyes, se meno. Csak akkor meg nem erdekeltek.


Aztan incel lettem a vegen :)


36F incel

2020. nov. 16. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/24 anonim ***** válasza:
95%

Érzem azért a kis odaszúrást az elhízás miatt. Remélem, legalább a keserűségedet kicsit csökkentette, hogy beszólhatsz.


Egyébként mindig vállaltam, hogy azért voltam kövér, mert sokat ettem, és nem értettem soha, miért szabotálom magam ilyen egyszerű dologban. Aztán terápiával kiderült, hogy nem akartam szexuálisan vonzó lenni. Vékony akartam lenni, de nem akartam, hogy vonzónak lássanak, és ez egy fura ellentét volt, amiről nem tudtam. Tudatosan sovány akartam lenni, tudatalatt nem akartam vonzó lenni, a kettő viszont ugyanaz.


Ezt csak azért írtam le, mert én teljesen bele voltam merülve a pszichológiába, önismeretbe, és ez a felismerés olyan volt, mintha fejbevertek volna.

2020. nov. 17. 01:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!