Mi tévő legyek, ha belebetegedtem a magányba és árnyéka vagyok önmagamnak így ismerkedni sem tudok?

A covid előtt legalább még bejártam pl. munkahelyre, sokszor voltam emberek között ami mindenképpen feldobta a közérzetemet,így vidámabb, kiegyensúlyozottabb voltam, könnyen ment az ismerkedés.

Amikor viszont beütött a karantén,akkor bezáródtak még ezek a lehetőségek is, a home office pedig megmaradt, közben váltottam munkát,de ott is kitalálták közben a home office-t,lassan minden cég átáll erre, mert rájöttek, hogy ezzel rengeteget tudnak spórolni. Nem vagyok egy nagy társasági ember,de attól még igénylem a társaságot. Van néhány barátom,testvérem akikkel néha összefutunk vagy elutazunk valahova vagy síelni stb., de maguk a szürke hétköznapok(és hétvégék) nagy része magányosan telik. Ideje senkinek nincsen rám, ha nagy nehezen megbeszélünk valamit, azt is sokszor inkább lemondják.

Próbálkoztam iylen tinderrel ,de nem az én világom, az ottani lányok (akikkel találkoztam) azonnal kapcsolatot akartak vagy éppen semmit se, de ez nem nekem való, mert én a fokozatos ismerkedés híve vagyok, nem az ilyen instant felszedésre vágyom.

Tudtok esetleg ajánlani bármilyen közösséget, helyet, ahol lehet még normálisan ismerkedni? Ahol ez nem annyira direkt, mint a tinder.