Mi van akkor ha csak olyan emberekbe leszek szerelmes akiknek nem jövök be?

Hosszú évek óta előfordul, hogy beleesek valakibe akit a hideg is kiraz tőlem és nem akar semmit.

Vannak egyszerűen annyira csodálatos ferfiak akik kedvesen szólnak hozzám és hónapokon át beszélünk, nem tudom őket nem szeretni de nem tekintenek rám párként, gyakran még csak haverként sem (bár talan jobban fáj amikor kiderül hogy nekik csak egy jó barát vagyok).

Mit tegyek, hogyan dolgozzam fel? Egyszerűen nem tudom túltenni magam rajta, hogy már evek óta álombasírom valaki miatt és gyötör a magány.

Olvastam korábban, hogy "lejjebb kell vinni az elvarasokat" de szexre a korosztályomon belül minden ferfit elfogadnék aki látasból ismeri a szappant, de beléjük szeretni nem tudok - ezert nem tudom hogyan vigyem lejjebb ezt a képzeletbeli "lecet" ha a szerelem nálam csak úgy spontan egy hosszabb idő után történik.

Tök boldog lennék ha ki tudnám iktatni ezt a nem kívánatos kémiai folyamatot az életemből, de nem tudom.

28 vagyok, 18 éves korom óta ebben élek, minden más ismerősöm megtalálta a párját, ők nem tudnak segíteni.