Lányok! Hogy viselkedtek azzal a fiúval, aki kimondva vagy hallgatólagosan (azaz tudta, hogy tetszik nektek, de átnézett rajtatok) visszautasított titeket?

"Amúgy ilyenkor eszembe szokott jutni, amit már páran mondtak nekem, hogy akinek én nem kellek, az vagy vak, vagy bu zi.Hát, eszerint viselkedem..."

tehát ha én ffi-ként nem kellek egy adott nőnek akkor a nő leszbi, és/vagy vak?

Hát én igyekszem elkerülni, nem ránézni. Mintha ott se lenne.

Szerinted mi lenne az elvárható viselkedés ezekután?

Ha muszáj beszélgetnem vele, akkor röviden és tömören intézem minél kevesebb időt pazarolva.

"tehát ha én ffi-ként nem kellek egy adott nőnek akkor a nő leszbi, és/vagy vak?"

Nyilván nem, de ha képes vagy így gondolni rá, akkor esetleg elkerülheted, hogy az önértékeléseden akkora csorba essen, hogy a következőben már amiatt nem tudsz közeledni a nőkhöz. Van akinek segít túllépni a csalódáson, akkor miért ne gondolhatná ezt?

Hát ilyen egyszer volt. Akkor nem volt kellemes, nagyon tetszett a srác, ( nem adtam nyíltan nem közöltem vele, de tuti, hogy észrevette, amúgy nem is beszéltünk kb). Majd kiderült, hogy összejött mással.

Onnantól kerültem és nem "küldtem jeleket", de pl megmaradt bennem, hogy ekkor mégis észrevettem, ahogy hátrafordul és épp engem nézett...

Ki érti ezeket...

Azóta maúgy sokkal óvatosabb vagyok, és nem olvadozok senkitől. ( Pedig ez már régen volt)