Létezik társkereső gátlásos, szociofób, életképtelen, lúzer, öngyűlölő szociopata emberek számára?

ÖÖÖÖ... izé...

Neked először magadban kell rendbe tenni a dolgokat.

Legyenek sikereid, tanulj, dolgozz, és azt csináld szívből. Csinálj valamit, amit szeretsz, és örömet okoz. Tök mindegy, hogy kartonpapírból csinálsz virágokat, vagy megtanulsz gitározni, okozzon örömet.

Járj el otthonról: sétálj, kirándulj, menj futni, iratkozz be kondizni, ülj be egy kávéra valahová, shoppingolj, csak ne savanyodj otthon.

Munkahelyen vagy suliban is legyél nyitott, ezen tudatosan tudsz változtatni. Egyszerűen fogod magad, és odamész valakihez, aki szimpi, és annyit mondasz: Szia, leülhetek ide? Nem zavarlak? Te milyen szakon/részlegen vagy, eddig nem láttalak.

Máris elkezdődik egy beszélgetés.

Szerezz barátokat! Neten is akár, de a legjobb élőben.

Frissíts fel régi ismeretségeket, üljetek be nosztalgiázni, dumálni egy kávézóba.

Ha jól érzed magad egyedül, be fog kopogtatni a szerelem.

Addig felesleges erőlködni valamin, ami nem megy.

HA ennyire szociopata, szociofób ember vagy, nem értem miért akarsz kapcsolatot? Ha meg vágysz rá, miért gondolod, hogy az vagy?

Akkor van értelme ismerkedni, ha saját magadért ki tudsz állni. Ha tudsz nemet mondani. Akár csak egy randi végén is, hogy bocs, de nem téged kereslek. Egyébként csak lesz még pluszban egy sza.r kapcsolatod is.

Nem a legnagyobb csapás szinglinek lenni, azt is tudni kell élvezni, mint mindent az életben. És ha élvezed, akkor nagy előnye, hogy azért leszel a pároddal, mert jó vele, és nem azért, mert félsz, hogy megint egyedül maradsz.

Senki se tud helyetted élni. Te meg erre pazarlod az egy szem életed, a fiatalságod, hogy itt keseregsz??

"visszahúzódó természetű"... Na persze...

Én még eddig akire ráírtam mert saját bevallása szerint ilyen és azért nincs pasija, hát... nem visszahúzódó volt, hanem egy köcsög kretén p1csa!