Ha egy kifejezetten szép arcú, csinos,21 éves lánynak nincs párja, akkor az azért lehet, mert nagyok az elvárásai?

Sunshinedoll:

Amellett, hogy valaki szép, csinos, értelmes és fiatal egy sor egyéb tulajdonsága lehet\körülmény állhat fenn, amelyek mellett csak akarni kevés, szóval elég merész az állításod. Ilyen, ha túlságosan zárkózott, a szociálisan ügyetlen, túl furcsa stb. (Btw a rohadt magas elvárások is ide tartoznak)

Egy nőnek sem elég csak pár "skálán" helyt állni, tévedés, hogy ha nő vagy, csak távcsővel látod az előtted álló udvarlósor végét.

általában dugipajtija van,aki kielégíti,de más helyzetben inkább cink lenne neki mert sutyerák a srác,vagy egyéb más okból lenne gáz az ismerősei előtt.

vagy pedig a pali nem vállalja fel nyilvánosra,mert mondjuk kiscsaj hozzá.

én ezekben a helyzetekben voltam ilyen madárkákkal.

Azért vagyok már 2 éve egyedül, mert nehezen nyílok meg mások előtt. Az összes nagyszájú barátnőmnek mindig van zsinórban kapcsolata, nekem meg nem, és sajnos a férfiak (úgy vettem észre, és tisztelet a kivételnek), nem szeretnének időt szánni egy zárkózottabb lányra.

Úgy gondolom nem nagyok az elvárásaim. Említek néhány felszínesebb konkrétumot:

Pénzügyek: mivel arra neveltek, hogy az én pénzem az én pénzem, a másé meg másé, és még akkor sincs jogom a másik pénzéhez nyúlni, ha ő mondja. Ezért nem nézem az anyagi helyzetét a férfinak.

Iskolázottság: jó lenne, ha főiskolai, egyetemi végzettsége lenne, mert nekem is egyetemi van, ez azért egy fontos szempont.

Kinézet: mindegy, nagyon sokféle típusú férfi bejön nekem. Hogy ne csak olyanokat mondjak, hogy "barna haj, kék szem", amiből gyakorlatilag semmire nem lehet következtetni, itt is egészen konkrét példákat fogok hozni:

Nem jön be számomra pl.: Brad Pitt, Pierce Brosnan.

Bejön pl.: az Agymenők sorozat férfi szereplői közül az összes (Stuart és Leonard kivételével), Steve Buscemi, Samu, a Gyűrűk Urából (nem tudom a színész nevét).

Ezeket csak viszonyításként írtam le, úgy gondolom ezek alapján nem csak alfákra hajtok. És nem is azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy az említett férfiak jönnek be kizárólag nekem, csak példaként írtam őket.

Egyéb szempontok: elsősorban legyen önmaga, mert minden hibájával és gyengeségével együtt szeretném őt szeretni.

Volt már egyetlen ilyen tapasztalatom, hogy találkoztam egy olyan férfival, akivel mindenről tudtunk beszélgetni, folyton kitaláltuk egymás gondolatait, egyszóval tényleg ilyen lelki társak voltunk, csak aztán nem voltam elég jó neki. Szóval talán ezt az élményt szeretném megint megtalálni, és szerintem mindenki ezt keresi. Szóval ez a mélyebb szempont, ami fontosabb, mint az előbb felsoroltak.

De folyton azzal találkozom, hogy a férfiak egyszerűen nem vesznek észre.

Az internetes ismerkedést nem szeretem, az túl direkt számomra. Az kb olyan, mintha az utcán kiírnám magamra, hogy SZINGLI VAGYOK.

Én 2 évig voltam egyedül a párom előtt (ő a 3. férfi az életemben, alkalmi vagy laza kapcsolatom sose volt, szerintem nem is lesz).

Sose érdekel a párkeresés. Tanultam, dolgoztam ezek mellett a sportegyesületbe versenyeztem. Éjjelente meg játszottam a gépen (hát nem sokat aludtam egyetem alatt). Amíg az állataim, net, kaja volt én boldog voltam. Diploma után költöztem barátnőimmel albérletbe. Nem érdekelt a párkapcsolat kialakítása, nem is értem most se miért görcsölnek ennyit az emberek rajta.

Aztán párom kezdeményezett (munkahelyen, elsőre nemet is mondtam másodjára már tudzam, hogy nmunkahelyet váltok úgyhogy engedtem) és 3. éve együtt vagyunk 2,5 éve együtt is élünk, közös ház, esküvő stb.

Csinosnak tart a környezetem, arcom is szép, az elvárásaim a saját teljesítményemhez igazodnak, de azért voltam egyedül mertnem tettem semmit a párkapcsolatért. Nem jártam el sehova max néha barátnőkkel, de az kávézót vagy pub-ot takarta próbálkozókat meg elküldtem.

Ehhez a csajt kéne ismerni. Lehetséges okok:

- leszbikus, de nem meri felvállalni

- nem túl barátkozós, visszahúzódóbb típus, aki nem nagyon mozdul ki

- aszexuális

- önbizalomhiányos, lelki defektje van (jó, én nem vagyok kifejezetten szép, de biztos vagyok benne, hogy ahhoz, hogy 22 éves koromig nem érdeklődött irántam normális pasas, sok köze volt annak, hogy a szüleim olyan szinten belémtáplálták, hogy egy értéktelen szemétdarab vagyok, hogy sugárzott ez rólam, hogy "Ez a csaj egy depressziós selejt, inkább ne menj oda hozzá"... folyton leszegett fejjel jártam, mániákusan figyeltem, ki mit gondolhat rólam stb.)

- kérdés, ÉPP nincs-e, vagy nem volt soha... az előbbi bárkivel előfordulhat... épp élvezi a szingli létet, nemrég szakított, csalódott a pasikban és egy ideig jegeli a dolgot... úgy gondolja, a suli / munka mellett most épp nincs ideje rendes párkapcsolatra

- a személyisége olyan, hogy nem akarnak vele összejönni (nem minden a szépség)

- nem biztos, hogy nagyon az elvárásai, de lehet, hogy olyan emberek iránt vonzódik, akiknek ő nem jön be... nem biztos, hogy (pl. csak pár nagyon okos / humoros stb. srác jön be neki, de nekik meg más típusú csajok)