Lányok, ha egy fiúról egyértelműen jelzi, hogy tetszetek neki és nektek nem tetszik, akkor hogy viselkedtek vele?

Ha nem vállalja fel nyíltan, csak látszik a viselkedésén, akkor arra gondolok, hogy félreértette a viselkedésemet, és tartózkodóbbá, távolságtartóbbá válok vele. Ha felvállalja, akkor pedig megmondom neki, hogy bocsi, de nem. Eddig még csak az előbbiben volt részem, olyan nem volt, aki nyíltan fel is vállalta volna.

egyértelműen nem megyek vele találkozni kettesben(kollégával soha nem is mennék,még ha tetszene,akkor sem!) és nagyon visszafogottan viselkednék vele, pl én nem kérdezgetném semmiről

Ha nem jelzi egyértelműen, hogy mit akar, akkor nem is tudok rá érdemben reagálni, csak a saját céljaim szerint. Tehát ha barátilag kedvelem, akkor barátilag is viszonyulok hozzá, alapvetően nem is feltételezem, hogy ő másképp viszonyulna hozzám. Ugyanakkor volt már ebből kellemetlen élményem, amikor egy fiú utólag közölte (mikor összejöttem valaki mással), hogy ő többet gondolt, azért volt velem annyit. Én viszont honnan tudhattam volna? Ha egyértelműen jelzi, én is tudtam volna jelezni, hogy ne reménykedjen.

Nem. Rengeteg barátommal (akik tényleg csak barátok) szoktam találkozni kettesben. Kávézuk, üdítőzünk, sörözünk, beszélgetünk. Én is el szoktam hívni őket, ők is engem. Ezt hívják barátságnak.