Férfiak, hogyan kell benneteket visszautasítani úgy, hogy ne legyen belőle sértődés?

Nekem a koptató duma fájdalmasabb, mert általában beveszem. "Félek egy kapcsolattól" - majd meglátod, hogy bízhatsz bennem, ""annyira gázos az életem" - majd meglátod, hogy együtt minden könnyebb lesz, "sok a lelki bajom" - senki sem tökéletes, nekem tetszel, és melletted állok.

Szóval ha nekem ilyet nyögnek be, azt nem veszem elutasításnak, és nem fogok lekopni, mert nem elutasításnak érzékelem, hanem félelemnek, habozásnak.

Én az olyanból értek, hogy: van párom, ismerkedem mással, nem jössz be, hagyj békén légy szíves, én ilyet/olyat keresek és te nem vagy olyan. Ezt megértem, és többet nem próbálkozom, sőt megsértődni sem fogok.

Hát igazából ze nekem is csak azóta megy könnyen, mióta van párom.

Amúgy régebben tényleg utáltam ezket a helyzeteket, most meg "ez van, ezt a másik is megérti", és ezzel nem bántom meg sem.

A bókokat megköszönöm, jelzem, hogy köszönöm, aranyos, de van barátom. És itt abba is marad a dolog általában, seni nem bántódik. :D

Amúgy sem szeretk magyarázkodni, sem pedig megbántani másokta, hogy nem jön be ( nem akarom elvenni a kedvét ettől), így igazából z a legegyszerűbb válasz, ha le akarsz rázni valakit és nem akarod megbántani (persze kamu, de itt most tök midnegy).

A magyarázkodást viszont utálom, mert ha kedves vagy, akkor úgyis valszeg tovább jön a nyomulás, és ez már olyankor fárasztó tud lenni.

25N

mondjuk már hozzászoktam, hogy elutasítanak, de leírom amiket az elmúlt egy évben kaptam, hátha jó lesz neked:

valami szórakozóhelyen részeg vonaglás közben csaj randomba odajön és: "bocsi, nem ismerkedek, nyugodtan leléphetsz". ezen azért nem sértődtem meg akkor, mert kb a csajt nem láttam. utólag, ha magadra ismersz, remélem meghalsz :)

akkor kávézni hívtam el egy lányt, akivel a munkahelyemen találkoztam. "bocsi Győrben lakok". (Budapesten dolgozom) szerintem ez totál elfogadható indok.

buszon láttam a csajt, olyan feneke volt, hogy körzővel nem szerkesztek olyat. ő a szokásos "aranyos vagy, de van barátom" mondattal pattintott le. olyan fenékkel meg is értem, hogy volt pasija. az a fenék, még mindig megjelenik álmomban :D

akkor egy régi ismerős, akitől kb nem akartam semmit, csak találkozni, mert régen láttam. elhívtam ebédelni, 3-4 időpontból egyik sem volt jó. megkérdeztem, hogy akkor neki mikor lenne jó "hát igazából mindig hozok magammal ebédet és nem megyek étterembe"

másik hasonló sztori, de ott már komolyabban akartam valamit: "bocsi az orvosi mellett nem érek rá semmire"

akkor egy cukifalat, akivel ruhaboltban találkoztunk, elhívtam kakaózni: "bocsi, vizsgaidőszak van, nincs időm, tanulni kell, de majd megbeszéljük" (utólag jót nevettem, hogy "tanulni kell" mondjuk még nyitva a kapu, a majd megbeszéljük miatt, de inkább kerülöm)

akkor volt egy, amelyikkel nem tudtam sehogy találkozni, ezért facebookon próbálkoztam, de nem írt vissza.

kb elsőre ennyi jut eszembe, remélem valamelyik segít.

amúgy meg fogadd el, hogy a gyengébb idegzetűek nem fogják bírni a visszautasítást.

"Ne haragudj, de XY dolog miatt nem szeretném veled megpróbálni. Nagyon szimpatikus vagy, tetszel, de ezért és ezért nem szeretném." Nekem egyszer hasonlót írt egy lány, kb. egy hónap ismerkedés után, persze rossz volt, hogy nem jött össze, de jó a kapcsolatunk most is.

Ehhez még hozzátehetsz ezt-azt, ami szerinted pozitív vonás a fiúban, kereshetsz még további indokokat, de ennyi elég. Lényeg: legyen egyértelmű - mert ha bármilyen kis ajtót nyitva hagysz, nem fog békén hagyni -, és legyen őszinte - szép dolgok a lekoptatós szövegek (van barátom, majd kereslek én), de miért nem lehet őszintének lenni?

Persze sok múlik a fiún is, van aki egy durva, bunkó elutasításon sem sértődik meg, valaki meg a lehető legfinomabb "nem"-en is szuicid gondolatokat ébreszt magában.